A közelmúltban látott napvilágot egy uniós összehasonlítás a vonatjegyek drágulásáról és ebből kiderült, hogy hazánkban volt az egyik legjelentősebb áremelkedés a 2012-ig tartó hét évben. De nem minden az, aminek látszik.

   Sokat drágult a vonatjegy Magyarországon, állapította meg az Európai Bizottság, ez pedig a közútra tereli az utasokat. A statisztika azonban megtévesztő, a magyar menetjegy listaáron a legolcsóbbak közé tartozik Európában – írta az Autószektor.hu.

   Nagy port vert fel hazánkban az Európai Bizottságnak a vasúti szolgáltatásokat és piacokat elemző jelentése. A terjedelmes dolgozat megállapításai közül a Bruxinfo rövid ismertetése nyomán sok laptársunk azt emelte ki, hogy a magyar vasút háttérbe szorulásának fő oka a viteldíjak drágulása – olvasható az Autószektor.hu cikkében.
   A bizottság szerint miközben Nyugat-Európa több országában is másodvirágzását éli a vasúti személyszállítás, addig az új tagállamok többségében riasztóan visszaesett a szektor súlya. Mivel egyre csökken az utasok száma, az állam is mind kevésbé támogatja a vasúti közlekedést. Emiatt egyfelől drágul a szolgáltatás, másfelől csökken a járatok száma, és így egyre kevesebben választják a vasutat. Az ördögi körből ki lehet törni, méghozzá a liberalizációval. Az Európai Bizottság szerint ugyanis az árak jellemzően alacsonyabbak ott, ahol a vasúti társaságok között verseny folyik.
   A kétévente készülő jelentés megállapítja, hogy az EU egészében 2005 és 2012 között Lettországban és Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a vasúti jegyárak. Hazánkban például 40 százalékponttal gyorsabban, mint hasonló időszakban az üzemanyag ára. Vagyis ha valahol, hát Magyarországon ideje lenne a piacnyitásnak a személyszállításban, az csökkentené a jegyárakat. Sajnos a magyar kormány és a vasúttársaság akadályokat gördít a liberalizáció elé – állapítja meg a tanulmány.
   A jelentésből ugyanakkor nem derül ki, hogy a magyarországi jegyárak a legalacsonyabbak között vannak az unióban. A Regionalbahn.hu szakportál euróra átszámolva hasonlította össze a teljes árú, másodosztályú jegyárakat nagyjából 250 kilométeres távon. Eszerint a legolcsóbb Romániában a szolgáltatás, mindössze 6 euró. Csehországban és Szlovákiában is 10 euró alatt marad az ár, nálunk pedig megközelíti a 15-öt. A lista másik végén lévő Nagy-Britanniában azonban meghaladja a 90-et is! De a legtöbb nyugat-európai országban 50-70 euró fölött van az ár.
   Igaz, hogy ezek úgynevezett listaárak, vagyis belőlük kedvezmények és üzletpolitikai árengedmények leszámolhatók. A szigetországban például a rendszer már egészen közel áll a fapados légitársaságok árképzéséhez, azaz a jegyárak a pillanatnyi töltöttség függvényében változnak, extrém esetben a 90 eurós ár tizedére is leeshetnek. Csakhogy a MÁV-Start árai is listaárak, és mint tudjuk, a teljes árat az utazóknak csak töredéke fizeti – derül ki az Autószektor.hu összeállításából.