Aki rendszeresen néz hazai labdarúgó-mérkőzéseket, amerikai autójavítókkal, motorkészítőkkel, régiségkereskedőkkel és társaikkal készített áldokumentum-sorozatokat, nagyon meglepődik, ha valakinek a testén nem lát tetoválást.
Alkartetoválása miatt nem vettek fel egy rendőri munkára pályázót Németországban. Bíróságra ment, ahol nem találták diszkriminatívnak az eljárást – írta a Karrier-tanácsok.monster.hu.
A tetoválás szó eredete a tatau polinéziai szóra nyúlik vissza. A legrégebbi ismert emberi tetoválást Ötzi viselte, az 1990-es években az Alpokban talált férfimúmia, korát mintegy 5000 évesre becsülik. Bőre párhuzamos és keresztre emlékeztető rajzolatokkal díszített.
Az európai népeknél a tetoválás újbóli felfedezése egy Polinéziából Londonba hozott férfi által terjedt el az 1600-as években. A 19. és 20. század elején illegális volt a tetoválás, elsősorban a börtönökben bűnözők között vált szokássá. Általánosan a kozmetikai tetoválások terjedtek el, a szemöldök, szájkontúr kiemelésére. Mára már minden korú és társadalmi állású embereknél találkozunk testdíszítéssel. Az első tetováló gépet 1891-ben Samuel O’Rilley szabadalmaztatta Thomas Alva Edison elektronikus tolla alapján – olvasható a Wikipedia szócikkében.
Visszatérve a német esethez, a minap a darmstadti közigazgatási bíróság egy diszkrimináció miatt perelő álláskereső ügyében azt állapította meg, hogy a tetoválás túlságosan individualista kifejezésmód, amely inkább bizalmatlanságot szül az állampolgárokban.
A panaszos azért fordult a testülethez, mert rendőrnek jelentkezve végül alkar-tetoválása miatt utasították el pályázását. Csakhogy a bíróság szerint a rendőrség álláspontja ez esetben elfogadható. Ráadásul arra a pozícióra jelentkező pályázó egyik kötelező nyári ruhája rövid ujjú, így az állampolgárok számára is látható lenne.
Hazánkban egy rendészeti iskolába készülő fiatalnak például már jelentkezése előtt azt tanácsolták, hogy inkább távolítassa el a válltól könyékig ívelő mintázatból legalább a rövid ujjú póló alól kilátszó részt. Ám a tetoválás megítélésében a hazai munkajognak sincs konkrét álláspontja. Csupán annyit ír elő, hogy a munkavállalónak a munkavégzés jellegével összeegyeztethető megjelenéssel és öltözetben kell részt vennie a munkában. Így leginkább a cégek vállalati kódexén, illetve a vezetők jóindulatán múlik, miként állnak a témához, mint ahogy az is, kérnek-e a tetovált pályázókból. A tetovált álláskereső mindenesetre vegyes fogadtatásra számíthat – derül ki a Karrier-tanácsok.monster.hu cikkéből.