Néhány éve már Magyarországon, így a Velencei-tavon is hódit a sárkányhajózás, egyre több sárkányorrú, sárkányfarkú, húszevezős hajót látni a tavakon, folyókon. A hangjuk is messze száll, ugyanis a hajókban egy dobos adja az evezés ütemét.

   A sárkányhajók versengésének őshazája Kína. A holdnaptár szerinti ötödik hónap ötödik napja az idén hétfőre esik, ami azt jelenti, hogy Kínában háromnapos munkaszünettel ünneplik százmilliók a Tuanvu ünnepét, a sárkányhajó-fesztivált.

   A népi ünnepet 1949, az új Kína kikiáltása után feudális hagyományai miatt jó ideig nem sorolták az állami ünnepek közé, elsőként 2008-ban kapott ismét hivatalos rangot, munkaszüneti napot.
   A Tuanvu a hagyomány szerint a kegyvesztett ókori főhivatalnokra, Csü Jüan költőre való emlékezés, aki bánatában, 278-ban a Miluo folyóba vetette magát. A legenda szerint ott, ahol Csu a vízbe fulladt, a tisztelői rizscsomagokat dobtak a folyóba, hogy megóvják a halaktól a költő testét.
   A fesztivált nem csak a sárkányhajó versenyek jellemzik, de elmaradhatatlan szokás ilyenkor a bambuszlevélbe bugyolált, piramis alakúra formázott, tölteléket rejtő ragadós rizs (cungce) fogyasztása is. E kis csomagoknak ilyentájt nagy a keletje, ezért is ajándékozzák egymást velük az emberek.