Vasárnap, május 4-én éppen tíz éve, hogy népszavazást követően a többség akaratából önként csatlakoztunk az európai gazdasági- és értékközösséghez. A magyarok sokaságánál felfokozott érdeklődés és várakozás előzte meg az uniós tagságot.

   Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.

   Az akkor még tizenhét tagú Európai Unió az addigi legnagyobb bővítését hajtotta végre, egyszerre tíz ország válhatott a közösség tagjává. Azóta 28. tagállamként a közelmúltban csatlakozott Horvátország is.
   Az európai közösség területe igen számottevő, összesen 4 271 600 négyzetkilométer, ebből hazánk a maga 93 ezer négyzetkilométerével a 12. legnagyobb területtel rendelkező tagállam. Az unió lakosság meghaladja a félmilliárdot, a legutóbbi hivatalos adatok szerint 503 millió ember él a hatalmas területen.
   Az EU népessége Kína és India után a harmadik legnagyobb a világon. Az EU legkiterjedtebb országa Franciaország, a legkisebb pedig Málta. Legtöbb uniós polgár Németországban él, több mint 80 millióan vannak, míg a legkevesebben Cipruson, ahol 366 ezren laknak.
   Az unió belül igen eltérő az életminőség, amelyet egy közös átszámítási alapként alkalmazott pénznem, az úgynevezett vásárlóerő-paritás (PPS) segítségével hasonlítanak össze a statisztikusok. Ez egy sor áru és szolgáltatás árát méri az egyes országokban rendelkezésre álló jövedelemhez viszonyítva. Ebben a rangsorban hazánk sajnálatosan hátul szerepel. Legjobban a Luxemburgiak élnek, igen erősen megelőzve a többi jólétben létező tagállamot, az azonos adatokkal rendelkező Ausztriát, Hollandiát és Írországot.
   A magyarok életminősége hátulról a hatodik, egy ponttal megelőz bennünket Litvánia és mi magunk mögött tudhatjuk két pont hátránnyal Lengyelországot. Mindez az Eurostat adataiból derül ki.
   Magyarország az adatok alapján a csatlakozás egyik nyertese. Minden befizetett egy forintunkra 3.30 Ft támogatás érkezik hazánkba. A hazai fejlesztések, beruházások 97 százaléka az elmúlt évtizedben uniós forrásokból valósult meg. S bár az Európai Unió tevékenységét, nehézkességét, lassú döntéshozási folyamatait, bizonyos esetekben diszkriminatívnak látszó szabályait sok magyar – és más nemzetbeli – uniós polgár is bírálja, a legutóbbi felmérések szerint a magyarok többsége az uniós tagsággal ért egyet.