Egy ideje már tapasztalhatjuk, hogy hihetetlen melegek lettek a nyarak, kevésbé hidegek a telek, így például a mögöttünk maradt tél sem nagyon hasonlított évtizedekkel ezelőtti fagyos, havas mivoltára.

   A kontinens nagy részén nagyobb lesz a felmelegedés a globális átlagnál, ha a földfelszíni hőmérséklet az ipari forradalom előtti szinthez képest két Celsius-fokkal emelkedik – derítették ki francia kutatók.

   A 2009. decemberi koppenhágai ENSZ-klímacsúcson megfogalmazott egyezmény a globális felmelegedés mértékének két Celsius-fokon belül tartását tűzi ki fő célul az ipari forradalom előtti szinthez képest.
   Ha a globális átlagos hőmérséklet két Celsius-fokkal emelkedik, Észak- és Kelet-Európában ennél magasabbra fog szökni a hőmérséklet télen, Dél-Európában pedig nyáron, miközben Északnyugat-Európában, különösen Nagy-Britanniában ennél alacsonyabb lesz a melegedés.
   Az Environmental Research Letters című folyóiratban a közelmúltban közzétett tanulmány szerint Dél- és Kelet-Európában és az Ibériai-félszigeten nyáron a napi maximum-hőmérséklet 3-4 Celsius-fokkal emelkedhet, és Európa legmelegebb térségeiben jóval 40 Celsius-fok fölé kúszhat a hőmérő higanyszála. Az ilyen magas hőmérsékletek növelik a párolgást és a szárazság kialakulásának valószínűségét. Télen a napi maximum-hőmérsékletek több mint hat Celsius-fokkal lehetnek magasabbak Skandináviában és Oroszországban.
   A tanulmányból kiderül továbbá, hogy jelentősen nő a csapadék mennyisége Közép- és Észak-Európában télen és Észak-Európában nyáron, a kontinens nagyobb részén extrém mennyiségű, hirtelen lehulló csapadékkal lehet számolni, ami növeli a már manapság is jelentős gazdasági következményekkel járó áradások kockázatát. E tekintetben csak Dél-Európa lesz kivétel, ahol csökkeni fog az átlagcsapadék. A szakemberek 15 regionális klímamodell segítségével számították ki következtetéseiket – olvasható a cikkben.