Az ember örül, ha elég forint, netán euró lapul a zsebében, ezekkel ugyanis mindent megvehet, amire csak futja. De vannak olyanok, akik még jobb pénzre vágynak. Ők használják a virtuális valutákat, például a Bitcoint.

   A csak virtuálisan – látszólagosan – létező fizetőeszközök közül valószínűleg a Bitcoin a legismertebb. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben fontosnak tartotta, hogy közleményben hívja fel a figyelmet a virtuális pénzek kockázataira – írta a Bankmonitor.hu.

   A talán legismertebb virtuális pénz, a Bitcoin mindössze 2008 óta létezik. Kitalálásával kapcsolatban emlegetnek egy Satoshi Nakamo nevű embert éppúgy, mint számítógépes programozók egy csoportját. Bitcoinhoz egy számítógépes program segítségével juthatunk úgynevezett bányászat útján, de kaphatunk virtuális pénzt rendes fizetőeszközökért cserébe vagy bizonyos áruk és szolgáltatások ellenértékeként is.
   A Bitcoin számlát saját számítógépén bárki létrehozhat, aztán azon keresztül online fizethet. A megoldás rendkívül olcsó, mert a rendszer a pénzkibocsátásért egyébként felelős központi bankok nélkül a használók direkt kapcsolatán keresztül.
   Az MNB szerint a virtuális fizetőeszköznek pont az a hátránya, amelyet mások előnyeként szoktak emlegetni: nincs mögötte semmiféle bank. Emiatt értelemszerűen semmiféle hatóságnak nincs hatása a Bitcoin forgalmára. Ha tehát törvényes fizetőeszközért szeretnénk venni Bitcoint, akkor semmilyen garancia sincs arra, hogy a pénzünkért kapunk is valamit. Ha pórul járunk, tehát nem találunk olyan hatóságot, amelynél érvényesíthetnénk jogainkat.
   Ha valaki feltöri a számítógépünket és ellopja virtuális pénzünket, akkor kártalanításra sincs mód, miközben ha bankból vagy bankkártyáról tűnik el a pénzünk, akkor erre van lehetőség. A jegybank arra is felhívja a figyelmet: a virtuális fizetőeszköz árfolyama összevissza csapkod, így nehéz pontosan kiszámolni mennyit is ér a virtuális vagyonunk. Ugyanezen okból kifolyólag kockázatos ezzel fizetni is. A felsorolt kockázatok miatt Kína és Oroszország már betiltotta a Bitcoin használatát, de figyelmeztetést adott ki vele kapcsolatban az Európai Bankhatóság és az indiai jegybank is.
   A Bitcoin hívei inkább a készpénzhez hasonlítják a virtuális pénzt, hiszen bank közbeiktatása nélkül személyek között használják fizetésre. Éppen ezért szerintük értelemszerűen ugyanazok a kockázatai is, mint a készpénznek: ellophatják és el is lehet veszíteni. A Bitcoinnak azonban előnye a bankjegyekkel szemben, hogy nem lehet hamisítani, hiszen nem egyetlen számítógépen van jelen, hanem számítógépek hálózata működteti. Egy csalás végrehajtásához az összes hálózatban lévő gépen meg kellene hamisítani az adatokat. A virtuális fizetőeszközökkel, például a bankkártyával szemben a Bitcoinnal történő fizetéshez nem kell semmiféle adatot megadni, így ezeket az adatokat ellopni, azokkal visszaélni sem lehet.
   Egy amerikai bíróság már kimondta: a Bitcoin pénznek tekinthető. Már létezik papírpénzként is. Akik hisznek benne, azok szerint el fogja söpörni a hagyományos pénzügyi rendszert, emiatt a bankok félnek a Bitcointól és megpróbálják lassítani a terjedését vagy illegálissá tenni a használatát.