Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy jószerével minden magyar családnak köze van egy vállalkozáshoz. S bár folyamatosan szűnnek meg cégek, alakulnak is, így elmondható, hogy jóval több, mint félmillió vállalkozás van az országban.

   Akik most terveznek cégalapítást, jó ha sietnek. Márciustól jelentősen módosulnak a cégalapítás szabályai, a változások miatt a cégtulajdonosoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk, jelentősen megnő ugyanis a kötelező törzstőke mértéke.

   A március 15-től hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szigorítja a cégalapításra vonatkozó szabályokat. Az új törvény a kft.-k alapításához legalább 3 millió forintos törzstőkét ír elő a korábban érvényes 500 ezer forinttal szemben. A módosítás azonban nem csak az új cégekre, hanem a meglévőkre is vonatkozik. Becslések szerint mintegy 200 ezer már működő vállalkozásnak kell a változó szabályozás miatt törzstőke-emelést végeznie.
   Szerencsére nem kell azonnal lépniük a cégtulajdonosoknak, a kft.-k ugyanis kapnak némi haladékot. Az új Ptk. hatálybalépését követően két év áll rendelkezésükre a törzstőke emelésére, vagyis azt 2016. március 15-éig kell elvégezni.
   Ha már kiadásokról beszélünk, nem szabad elfelejteni, hogy a módosítási kötelezettség egyből esedékessé válik, ha valaki társasági okiratot módosít, és azt benyújtja a     Cégbíróságra. A vállalkozások a törzstőke-emelés nélkül nem tudják átvezetni a cégjegyzéken például az üzletrész-értékesítést, az ügyvezető-, a székhely- vagy a telephelyváltozást.
   A jegyzett tőke hárommillió forintra emelése nélkül a cégbíróság vélhetően vagy elutasítja a változásbejegyzési kérelmet, vagy a cég dönthet a betéti társasággá, illetve közkereseti társasággá történő átalakulásáról, ami meglehetősen költséges és időigényes, ráadásul könyvvizsgálót is igénylő eljárás.
   Az új Ptk. értelmében jelentősen megnő az ügyvezetők, vezető tisztségviselők felelőssége. Márciustól, ha a társaság az ügyvezető hibájából egy harmadik félnek valamilyen kárt okoz, akkor nem csak a társaság, hanem az cégvezető is felelős, így egy hibás döntés esetén akár magánvagyonát is kockáztathatja. A tulajdonos utasítása sem jelent kibúvót a felelősség alól, az ügyvezető csak akkor mentesül a következmények alól, ha bizonyítani tudja, korábban tiltakozott a rossz utasítás ellen, de a tulajdonos ennek ellenére is a végrehajtás mellett döntött. Az ilyen esetekre jelentet megoldást az úgynevezett vezetői felelősségbiztosítás, ugyanakkor kérdéses, hogy egy esetleges károkozási perben ez mekkora védelmet nyújt a cégvezetők számára – olvasható a vállalkozókhitele.hu szakportálon.