Az Európai Unió intézkedésit rendre bíráló, azokban hazánk hátrányos megkülönböztetését vélők újra megkongatták a vészharangot. Az unió, szerintük, már a jó magyaros füstölt hústól is meg akar fosztani bennünket.

   Erről persze szó sincs, de tény, hogy rendkívül megszigorodnak a füstölt árukra vonatkozó határértékek ősztől. De nincs mitől tartanunk, ugyanis a magyar szabályok még az uniós előírásoknál is szigorúbbak.

   Éppen ezért nem fenyegeti veszély a magyar gyártókat, a hagyományos magyar termékeket. Az uniós döntéshozók – köztük hazánk szakemberei is – a benzo(a)pirén káros hatásától akarnak védeni bennünket, uniós polgárokat, amely egy policiklusos szénhidrogén és erősen rákkeltő.
   A füstölés, hőkezelés, szárítás során keletkeznek ilyen anyagok a különböző termékekben, de csak hibás művelet során, hiszen a szakszerű élelmiszeripari gyakorlat alkalmazásával ez már kiküszöbölhető. Magyarország már több évtizede ismeri a kockázatot, éppen ezért a felelős hatóság évente vizsgálódik az ügyben. A határértékeket a hagyományos technológiával előállított hús-, hal- és sajtkészítményeknél is be tudják tartani.
   A benzolszármazékok határértékeit eddig is mérték Magyarországon, mert azok az egészségre súlyosan káros hatást fejthetnek ki. A károsítás nem azonnali hatásként jelentkezik, az egész élet során felvett mennyiségről van szó. A káros anyagok azonban nemcsak a füstölés és egyéb élelmiszeripari eljárás során keletkeznek, hanem benne vannak a hőerőművek, gépjárművek által keltett füstben és a dohányzás során is keletkeznek, így egy átlagos napi kitettséggel is találkozhat mindenki.
   A 2004-es uniós csatlakozás óta Magyarország nem követelheti meg az import termékek esetében a szigorúbb magyar határértékeket, csak az uniós előírást, ezért is lesz előnyös egészségünk védelmében a közösség egészére kiterjedő szigorítás.