A válság egyik legsúlyosabb következménye a hosszú távú munkanélküliség emelkedése, vagyis amikor egyre többen ragadnak bent tartósan a munkanélküliség csapdájában.

   Minden munkanélküliséggel töltött hónap 0,8 százalékkal csökkenti a majdani első fizetés várható összegét, vagyis a munkaerő piaci értékét. A hosszú távú munkanélküliség csapda, amiből az idő előre haladtával egyre nehezebb kitörni – írja a Pénzügyi Szemle blog.

   Egy korábbi kutatás szerint egy állástalannak annál nehezebb elhelyezkednie, minél régebb óta munkanélküli. Egy állásinterjú során ugyanis a hosszú távú munkanélküliek úgynevezett visszahívási rátája, vagyis annak az esélye, hogy a munkáltató behívja őket töredékére zuhan – írta a Profession.hu a Pénzügyi Szemle blogra hivatkozva.
   Johannes F. Schmieder, Till M. von Wachter és Stefan Bender közgazdászok a német piacon végzett kutatása azt is kimutatta, hogy a munkanélküliek idővel egyre alacsonyabb fizetésre számíthatnak, vagyis minden munkanélküliségben töltött hónap csökkenti a munkaerejük értékét.
   A hosszú távú munkanélküliség tehát két fronton is pusztító hatású: egyrészt hónapról hónapra csökken az elhelyezkedés esélye, másrészt ugyancsak apad a várható fizetés összege is. Nem csoda, hogy a szakemberek többsége szerint az államnak komolyan be kell segítenie a hosszú távú munkanélküliség bajának rendezésébe. Nemcsak azért, hogy az egyéneken segítsen, hanem azért is, mert a tartós állástalanság a teljes gazdaságra negatívan hat.