Manapság talán csak egy-egy történelmi nevet viselő embertársunkról gondolhatjuk, hogy arisztokrata család sarja, a nemesek többsége vagy átlagos polgári életet él, vagy tehetsége, pénze révén lett ismét a hazai elit tagja.

   Az egykori hazai főnemeseknek csak ötöde tért vissza a második világháborút követően. Közülük ki az üzleti életben, ki az ősi földbirtokon, ki az egykori családi kastélyban kezdett új életet – írta a Figyelő.hu.

   Jelenleg hozzávetőleg 130 egykori arisztokrata család él Magyarországon, mintegy 600 taggal. Megítélésük a rendszerváltás óta pozitív irányba változott, mind nagyobb érdeklődés övezi múltjukat, jelenüket, életvitelüket. Az, hogy ki számít főnemesnek, ma már egy szimpla bemutatkozásból nem feltétlenül derül ki. Van, aki büszkén használja rangját, más inkább kerüli. Hivatalos okmányokban egy 1947-es törvény értelmében mindenesetre nem lehet azt feltüntetni- összegezte a nemesek jogállását Figyelő Online.
   A nemesek emigrációja 1944-től kezdve több hullámban ment végbe. A második világháború után a szovjet hadsereg erőszakos, kastélyfosztogató magatartása mellett a Tanácsköztársaság tapasztalatai alapján a bolsevizmustól való félelem is külföldre űzte az arisztokratákat. Közülük azonban 1945 őszén még sokan hazatértek.
   – A Rákosi- és a korai Kádár korszak atrocitásai, kitelepítések, kényszermunkatáborok, bebörtönzések, koncepciós perek, tanulási lehetőségek korlátozása miatt 1956 után már tömegesen menekültek külföldre – sorolta a Figyelő Online-nak a távozások okait Gudenus János József családtörténeti író. Hét évvel később pedig, a X. pártkongresszus könnyítései után, miután útlevélhez lehetett jutni, sokan rokonlátogatás címén hagyták el az országot.
   A legkedveltebb célállam Németország, Ausztria, Svájc, Kanada, az USA és Ausztrália volt, de sokan emigráltak Dél-Amerikába is. Jelenleg az egykori hazai főnemesség mintegy négyötöde él külhonban – írta a figyelo.hu