Vannak hagyományaink, amelyek a távoli múltban alakultak, és amelyeket hűen követünk generációk óta. A karácsonyi vacsora, vagy ebéd menüje is csak igen lassan változik. S, hogy miért pont azokat esszük karácsonykor? Mert így szokás.

   A Vétó megnézte, hogy Magyarországon miért alakultak így szokásaink, amellyel őseink is éltek, míg a kamaszpanasz.hu annak járt utána, hogy mi minden kerül az asztalra a Föld sok más országában.

   Magyarországon a katolikus keresztények számára Jézus születésnapjának fénypontja a karácsonyi misén való részvétel 24-én éjfélkor vagy 25-én napközben. A vallási előírások értelmében 24-én a családok hagyományosan böjtölnek – ez a karácsonyi böjt, vagy másként szigorú böjt – és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát. Kezdetben a szigorú böjt napjain egész nap nem ettek semmit a hívők, kenyéren és vízen böjtöltek, később délig nem étkeztek. A 18. századig napi egyszeri étkezés volt csak engedélyezett meghatározott időpontban, de ekkor is a hús, tojás és tejtermékek kizárásával. Azóta ez jelentősen enyhült, előbb az ételek fajtájánál, majd az étkezés számában.
   A böjti vacsora eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd vajas bableves volt, hús nélkül, ezt nevezték böjtös bablevesnek, végül mákos gubát ettek elődeink, Újabbi szokás, hogy hal, vagy töltött káposzta kerül ilyenkor az asztalra. December 25-e a karácsonyi ebéd vagy karácsonyi vacsora napja. A család, esetleg a nagyobb rokonság ilyenkor összegyűlik, hogy együtt fogyassza el a karácsonyi ételeket. A magyaroknál a bensőséges családi együttlét általában 24-e estéje, a szenteste, míg a nyugat-európai országokban többnyire 25-e.
   A magyaroknál szokásos karácsonyi ételek: borleves, halászlé, káposztaleves, libasült, kacsasült, rántott hal, rántott, vagy gesztenyével töltött pulyka, héjában sült burgonya. Sokfelé esznek mákos gubát, szinte elengedhetetlen a diós, mákos bejgli, – néphiedelem szerint a diót rontás ellen kell enni, a mák pedig bőséget hoz a házhoz – fatörzs, legényfogó, diós aprósütemények, mézeskalács, vaníliás kifli.
   Az USA-ban és Kanadában a karácsonykor felszolgált menü szinte teljes egészében megegyezik a Hálaadás napján kínált ételekkel, ennek értelmében jószerével kötelező az áfonyaszósszal leöntött pulyka, a gyömbéres sütemény, almabor, sütőtökös és húsos pite és a tojáslikőr karácsonykor garantáltan ott lesz minden amerikai család asztalán.
   Franciaországban, a hagyományok szerint az éjféli mise után szervírozzák a karácsonyi vacsorát, amielyet Le Revellion névvel illetnek. Előételként liba vagy kacsamáj, osztriga, füstölt lazac és a crepes nevű palacsintaféleség kerül az asztalra, a főmenü gyakran gesztenyével töltött liba. Ujabban a pulyka is egyre népszerűbb eltt. Hagyományos desszert a buche de noel nevű sütemény, ami talán a mi piskótatekercsünkhöz hasonlítható, csokoládés krémmel tölttött, fatörzset mintázó, habcsókgombákkal és porcukorral dekorált finomság. A hagyományos karácsonyi ital a pezsgő.
   A perui templomok már december elejétől megkezdik a Chocolatadas nevű rendezvényt, melyen adományokból süteményt és fűszeres forró csokoládét kínálnak a rászorulóknak. A hagyományos karácsonyi vacsora éjfélkor kezdődik, az asztalon pulyka, friss gyümölcsök, almaszósz, tamales és saláták várják a családot és a barátokat. Desszertnek panettonét és marcipánt kínálnak.
   Litvánia 12 fogásos Kucios nevű karácsonyi vacsorája akkor veszi kezdetét, amikor az első csillag felragyog az esti égbolton. A Balti országokra jellemző szokás szerint egy helyet szabadon hagynak az esetleg betérő megfáradt vándoroknak. Jellemzően nem fogyasztanak vörös húst, csak halféléket, süteményeket és gyümölcsöt. Nagyon kedvelik a mi mákos gubánkra emlékeztető tejbe áztatott süteményt.
   Spanyolországban este 10 és éjfél közt vacsoráznak. Előétel a tapas és a sonka., majd ezután szolgálják fel a tengeri hallevest, főételként királyrákot, angolnát, tengeri keszeget fogyasztanak. Kedvenc karácsonyi desszertjük a spanyoloknak a marcipános sütemény.
   A németek sült libát, vagy pontyot készítenek az ünnepek alatt, főleg burgonyával, zöldségekkel és savanyú szósszal. A kandírozott, aszalt gyümölcsökkel készült karácsonyi stollen, vagy a hagyományos platzchen nevű adventi gyömbéres sütemény elengedhetetlen finomság a karácsonyi menüben.
   A lengyelek is fenntartanak egy helyet a magányos utazóknak a karácsonyi vacsoránál, ahol céklalevest, sült heringet, csukát kínálnak, főleg burgonyával, míg desszertként mézes-mákos sütemények, kompótok és egy a babka nevű édes kenyérféleségek kerülnek terítékre.
   Az ausztrálok előszeretettel szerveznek barbecue partikat az ünnepek alatt, mivel a december a legforróbb hónap. A nagy hőségre való tekintettel inkább rákot, tengeri halakat és sovány húsokat grilleznek, amelyeket könnyű ausztrál borokkal és sörrel öblítenek le, végül általában tejszínhabos gyümölcsöt fogyasztanak. A britek kora délután, a királynő délután három órakor elmondott karácsonyi üdvözlő beszédét követően tálalják fel a sült libát, vagy pulykát, esetleg marhát, kenyérszósszal. Mellé Yorkshire puding, chipolatas nevű, baconba tekert kolbászka dukál. Desszertként a híres karácsonyi pudinggal rukkolnak elő, melyet sokszor hetekig érlelnek, és tálaláskor konyakkal flambírozzák – írta a kamaszpanasz.hu
   Karácsonykor az olaszoknál temérdek hal, sült húsok, antipasti és az elmaradhatatlan pasta súlya alatt roskadozik a hatalmas családi asztal. Az olaszoktól indult világhódító útjára a panettone nevű, mazsolával, citrom és narancshéjjal ízesített kenyérféleség, amelyet gyakran zabaione-vel, azaz tojáslikőrrel, vagy mascarponéból és aszalt gyümölcsökből készült édes krémmel kínálnak.
   Svédországban a karácsonyeste neve Julbord, amelyen büféasztallal kápráztatják el a családot és a vendégeket. A svédasztalon a világ vezető konyháihoz képest kevésbé ízes sonka, húsgolyó, kolbászkák sorakoznak, az édesszájúakat mandulás rizspuding, a skandináv hidegben didergőket pedig a helyi forralt bor, a glogg várja.
   Romániában december 20-án szokás levágni a karácsonyi disznót, amelynek a legjavát a Craciun nevű szent esti vacsorán tálalják fel szilvapálinka, friss kenyér és kalács társaságában.
   Mexikóban karácsonykor a tengeri halak mellé saláta és enchiladas jár, Közép- Mexikóban az olivával, darált hússal, dióval és tojással töltött pulyka, és a bunuelos nevű fahéjas porcukorral hintett fánk a legjellemzőbb karácsonyi fogás.
   A japán keresztények hófehér krémes tortát készítenek az ünnep tiszteletére tetején friss eperrel és csokoládéforgáccsal. A Fülöp-szigeteken a spanyoloktól eltanult szokásoknak köszönhetően igen nagy tiszteletnek örvend a karácsony. A Szent Este neve Nocha Buena, ekkor sonka és sült malac, ököruszály pörkölt, edami sajt kerül az asztalra a kalamay nevű desszert mellé, ami nem más, mint mogyoróvajjal és barnacukorral ízesített kókuszos rizs.