1998 és 2012 között több mint 38 és félezer magyar diák tanulhatott külföldön EB támogatásával. Az Erasmus az Európai Bizottság egyik legsikeresebb és legismertebb programja, amely az egyetemi hallgatók mobilitását segíti elő Európában.

   Elfogadta keddi strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament a 2014 és 2020 közötti uniós oktatási programot, az Erasmus+-t, amely a jelenlegi időszak Erasmus, Leonardo Da Vinci, Comenius, Grundtvig programjait is egyesíti.

   Az Erasmus+ keretében kétmillió egyetemista és főiskolás tanulhat majd külföldön, 650 ezren vehetnek részt szakképzésben másik uniós tagállamban, és a 2014 és 2020 közötti periódusban félmillió gyerek vehet majd részt nemzetközi csereprogramban vagy lehet önkéntes uniós forrásból. Brüsszeli becslések szerint a hét év alatt 14,7 milliárd eurós keretből gazdálkodó Erasmus+ összesen több mint négymillió embert, diákot segíthet majd a tanulásban, képzésben, és most először a sportolásban is.
   A döntés értelmében a 14,7 milliárd eurós keret kétharmadát fordítják majd konkrétan a külföldi tanulás finanszírozására, a maradék pénz az oktatási intézmények, ifjúsági szervezetek, vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok és állami szervek együttműködését hivatott elősegíteni.
   A bizottság abban bízik, hogy az Erasmus+ program idővel képes lehet orvosolni azt a jelenséget, hogy Európa-szerte, főleg a déli tagállamokban, csaknem hatmillió fiatal nem talál munkát, miközben kétmillió betöltetlen állás van, s a cégek harmada panaszkodik arra, hogy nem talál megfelelően képzett munkaerőt.
   Bár a keretnek csak kis része, összesen 265 millió euró szolgálja ezt, de az Erasmus+-nak most először a sport is részét képezi. Ez a pénz az elgondolások szerint „európai dimenziót ad a sportnak”, és segít fellépni az olyan határokon átívelő problémák ellen, mint például a dopping és a bundázás.