Kivesszük a reggelihez valót a hűtőből, a csomagoló- anyagot egy mozdulattal dobjuk a szemétbe, Kibontjuk az új műszaki eszközünket, doboza, műanyag kitámasztói indulnak a kukába, ahogy a sörös doboz, PET palack és társai is.

   Ha az emberek nem változtatnak szokásaikon, 2100-ra naponta akár 11 millió tonna szilárd halmazállapotú szemét keletkezhet – olvasható a Nature című szaklapban bemutatott tanulmányban.

   A dolgozatot a kanadai Ontario Egyetemen dolgozó Daniel Hoornweg szakértő és kollégái készítették. Szerintük a hulladéktermelés növekedése nagyobb, mint bármely más környezetkárosító tényezőé, az üvegházhatású gázokat is ideértve. Egyes kínai, koreai, brazíliai és mexikói szemétlerakókban például naponta tízezer tonna szemét landol.
   A szemét-felhalmozódásnak már most óriási hatása van a bolygóra, amelyet jól szemléltetnek például nagy szemétörvények az óceánokban. Jelenleg az európai és észak-amerikai ipari országok termelik a legtöbb hulladékot. Itt a tudósok szerint a napi szemétmennyiség 2050-ben érheti el a csúcsot, a népességnövekedés lassulásával és a technológiai fejlődéssel pedig ezután a szemét mértéke lassan csökkenhet. Ez bizonyos városokban akár korábban is bekövetkezhet. 
   A szemét elsősorban a városok problémája, a városlakók fejenként kétszer, vagy akár négyszer több hulladékot termelnek, mint a vidéken élők. A városiasodás pedig egyre nagyobb méreteket ölt az egész világon.