Egyre több fiatal dohányzik, iszik alkoholt és fogyaszt drogokat. A 8-11. osztályos diákok 37 százaléka gyújtott már rá, szemben a 28 százalékos uniós átlaggal. Alkoholt 61 százalékuk fogyasztott már, négy százalékkal többen az európai átlagnál.

   A 15 és 29 év közötti magyar fiatalok többségét nem érdekli a politika, érzékelik generációjuk problémáit, de a megoldásukban nem aktívak. Elfogadják szüleik életeszményét.

   Így összegezte a nyolcezer fiatal megkérdezésével készített tavalyi felmérés tapasztalatait a Kutatópont a múlt héten, Budapesten. Székely Levente, az ifjúságkutatással is foglalkozó piac- és véleménykutató cég kutatási igazgatója a Magyar Ifjúság 2012 című felmérésről beszámolva „új, csendes generációnak” nevezte a 15 és 29 év közötti fiatalokat, akik inkább otthon töltik szabadidejüket. Jövőképük bizonytalan, kevésbé köteleződnek el, és nem akarják megváltoztatni a jelenlegi társadalmi rendszert.
   A négyévente készülő, 2012-ben a Kutatópont által végzett felmérések szerint folyamatosan csökken a párkapcsolatban élők aránya, az érintett korosztály 10 százaléka házas, 15 százaléknak pedig van gyermeke. A vizsgált fiatalok 63 százaléka szeretne házasságban élni, 18 százaléka bizonytalan, hogy kíván-e házasságot kötni. A válaszadók átlagosan 1,7 gyermeket szeretnének.
   A felmérés szerint csökkent a fiatalok továbbtanulási hajlandósága. Ezt támasztja alá, hogy míg 2008-ban a megkérdezettek 50 százaléka szeretett volna továbbtanulni, 2012-re ez az arány 30 százalékra csökkent. E korosztály tagjainak egyre tovább tart, hogy munkát találjanak, emiatt mind pesszimistábbak és bizonytalanabbak is. Nem jellemző rájuk a mobilitás, hiszen többségük valószínűtlennek tartja a költözést, és nem tervez jelenlegi életéhez képest jelentős változást. Szabadidejüket nagyrészt otthon, televíziózással vagy internetezéssel töltik. Alig egyharmaduk sportol a kötelező testnevelésórákon kívül.
   A fiatalok többsége fontosnak gondolja a választásokon való részvételt, de jóval kevesebben vannak azok, akik el is mennének szavazni. Csupán a megkérdezettek 40 százaléka tartotta a demokráciát a legjobb társadalmi berendezkedésnek. Többségüket nem érdekli a politika, és szerintük a politikusokat sem érdekli a fiatalok véleménye.