Az utóbbi hat évtizedben kevés olyan gyerek nőtt fel Magyarországon, aki legalább egyszer ne járt volna a budapesti Vidám Parkban. De ha egy ifjút szülei nem is tudtak elvinni a csodavilágba, azért egészen biztosan álmodott róla.

   Szeptember utolsó napján végleg bezárja kapuit a tizenkét holdnyi területen működő budapesti Vidám Park, amelynek története együtt íródott az Ökördűlőnek nevezett Városligetével. 

   A mocsaras, legelős területet Boráros János, Pest város főbírája javaslatára adták át a közösségnek 1794-ben, hogy azt üdülő- és mulatóhellyé alakítsák. Pénz hiányában azonban csak lassan vették birtokukba a mutatványosok a területet. Ennek ellenére az 1820-as években már nagy volt a nyüzsgés: cigányjósnők, Paprika Jancsik, kötéltáncosok, lovas művészek, kardnyelők, erőművészek között hömpölygött a jókedvű, bort iszogató, az út mentén árult tormás virslit eszegető tömeg. Egyes nyelvészek szerint épp ez utóbbiból ered a Vurstli kifejezés, a városligeti mutatványosok telepének közkedvelt elnevezése.
   1862-ben felállították az első óriáskereket, a Rakpiacról pedig ideköltözött egy cirkusz, amely a liget első állandó cirkusza lett. Az öt-hat körhintát eleinte emberek tolták napi egy hordó sör fizetségért. A gőzgép csak 1885-ben, a villanymotor pedig a XX. század elején vette át munkájukat.
   Most pedig „továbbmenet nincs!” Ezzel a kifejezéssel hirdették tegnap a 175 éves Vidám Park bezárását a főváros számos pontján modern „rikkancsok” és „bértolongók” a park egyik legrégebbi játéka, a Kanyargó tábláján szereplő feliratot skandálva.
   Az intézmény a hónap végéig változatlan nyitva tartással és éjszakai programokkal üzemel, valamint a körhinta csarnokában a park múltját, érdekes történeteit és kulisszatitkait bemutató kiállítást is meg lehet tekinteni.
   Árendás Éva, az intézmény szóvivője az MTI-nek elmondta: még nem zárult le a park játékainak értékesítésére kiírt pályázat, így nem lehet tudni, hogy azoknak mi lesz a sorsuk. Kiemelte azonban, hogy a főváros egy csomagban szeretné értékesíteni a játékokat oly módon, hogy a vidámparki eszközök esetleg a főváros más pontjára kerülhessen át.
   Csak a műemléki védettségű játékok maradnak eredeti helyükön: az Europa Nostra díjas lovas körhinta, a Dragon Ervin által tervezett és 1922 óta működő hullámvasút, a barlangvasút, valamint a szintén védettséget élvező céllövölde hátsó falrésze és a dodzsem tetőszerkezete is. Azt, hogy a helyszínen maradó játékok továbbra is üzemelni fognak-e vagy csak kiállítási tárgyként lehet majd őket megtekinteni a jövőben, ma még nem lehet még tudni, ugyanis ezzel kapcsolatban a területet október elsején átvevő Fővárosi Állat- és Növénykert még nem vette fel a kapcsolatot a Vidám Parkkal.
   A Városliget a Vidám Parkkal – 1950-ig Angol Park – különös világ volt amelynek színes bodegái, nyáron könnyelmű, télen nyomorgó komédiásai Heltai Jenőt és Molnár Ferencet is megihlették. A budapesti közgyűlés döntése nyomán szegényebbek leszünk nélküle.