Ideje van a szegény ember gyümölcsének
Falusi, kisvárosi utcákon kékesen mosolyog az érett szilva a járókelőkre. Rengeteg helyen már vastagon áll a fa alatt a lehullott gyümölcs, úgy tűnik, sokfelé nem szedik le, nem tudnak mit kezdeni a „szegény embergyümölcsével”.
Pedig a szilva igazán finom gyümölcs, ráadásul igencsak sokrétűen felhasználható, fogyasztható. Nyersen és feldolgozva is szeretjük, ám talán kevesen tuják, hogy fogyasztása jótékony hatású az emberi szervezetre.
Nem véletlenül nevezték régen a szegény ember gyümölcsének, mert még a legszerényebb körülmények között élők udvarán is állt szilvafa, amelynek termését megaszalták vagy lekvárt főztek belőle. A lekvár és aszalt gyümölcs mellett természetesen pálinka is készült a szilvából, és a jó magyar szilvapálinka valóban párját ritkítja.
A szilvalekvárfőzés története évszázadokra nyúlik vissza. Vannak falvak, ahol még szinte minden háznál előveszik az üstöket és főzik a lekvárt nyár végén vagy kora ősszel. De nyersen, csak úgy, a fáról szedve is remek élvezet fogyasztása. A szilva rendkívül gazdag káliumban, elősegíti a vér sav-bázis egyensúlyának megtartását, a szívritmus normalizálását és a salakanyagok kiürítését, továbbá a vasnak, a kalciumnak, a magnéziumnak és a foszfornak is gazdag forrása. A benne lévő B-vitamin nagyon fontos az idegrendszer számára, ezáltal segítik az agy anyagcseréjét, így elősegítik a megfelelő gondolkodást, a memória működését.
Fogyókúra során megköti a fölösleges zsírt. Napi 20 dkg szilva elfogyasztása olcsó és ízletes, jó kiegészítője lehet egy fogyókúrás menünek. A friss szilva segíti a szép bőr kialakulását és megmaradását. Fáradságűző, regeneráló, frissítő kúra is tartható a szilvával. Kifejezetten nyugtató hatású. A szilva is frissen a legfinomabb és a legvitamindúsabb. Tárolása nem okoz gondot, hűvös helyen napokig is eltartható, de könnyen aszalható is.







