Miközben a dohányosok rendkívül nehezen élik meg az utóbbi két év füstölési korlátozásait, a nemdohányzóknak még az is sok, amit a dohányosok megtehetnek. Mint kiderült joggal féltik egészségüket a dohányfüsttől.

   A különböző felületekre lerakódott, dohányfüstből visszamaradt, mérgező anyagok jelentős genetikai károsodást okozhatnak az emberi sejtekben – állapította meg a világon elsőként egy, a témában úttörőnek számító tanulmány.

   A dohányfüstből kiváló vegyületek gyakorlatilag minden felületen megtapadnak, de főként a textíliákon maradnak vissza. Az emberek szervezetébe elsősorban belélegzés, lenyelés, vagy bőrrel való érintkezés útján kerülhetnek be ezek a mérgező anyagok. 
   A Kaliforniai Egyetem Laurence Berkeley Nemzeti Laboratóriumának szakemberei által készített tanulmány szerint a dohányfüstből származó lerakodás súlyosan károsíthatja az emberi DNS-t és idővel még ártalmasabbá válhat – adta hírül a The Daily Mail című brit lap. 
   Szakemberek szerint a dohányfüstmaradvány különösen veszélyes lehet a kisgyerekekre, hiszen ők előszeretettel kúsznak-másznak a padlón, vagy esznek kézzel anélkül, hogy előtte megmosták volna, ezzel bejuttatják szervezetükbe a mérgező anyagokat.
   A kutatók egy sor különböző teszt segítségével próbálták kideríteni, hogy a dohányfüstből visszamaradó vegyületek valóban hosszan tartó DNS károsodáshoz és génmutációhoz vezetnek-e. A kutatók szerint az ilyen típusú lerakódások rendkívül alattomosak, mivel nagyon nehéz megszabadulni tőlük. Korábbi tanulmányok azt mutatták, hogy a dohányfüstmaradványok még a dohányzók kiköltözése után több mint két hónappal is kimutathatók voltak a lakásban lévő porban és különböző felületeken.
   A hagyományos tisztítási módszerek, a porszívózás, felmosás és szellőztetés bizonyítottan nem csökkentik a méreganyagok jelenlétét. A szakemberek javaslata szerint a legjobb megoldás a textíliák átcserélése és a falak újrafestése.