Az átlagemberek döntő többsége, bár nyilvánvalóan az ügyek titkossága miatt nem rendelkezhet bizonyítékokkal, meg van győződve arról, hogy a pályázatok a magyar korrupció melegágyát jelentik.

   Egy szakértő szerint a rendszer felépítése és a kiírások célkitűzései alapvetően rendben vannak, az, hogy direkt úgy írják ki a feltételeket, hogy csak bizonyos kör számára legyen elérhető a pályázat, inkább a közbeszerzésekre jellemző. 

   Minderről a napi.hu írásában olvashatnak az érdeklődők. Ahogy arról is, hogy a pályázatíró cégek általában tudják, melyik az a pályázat, ahol nem érdemes indulni, mert előre el van döntve a nyertesek személye − állítja a napi.hu forrása.
   Kiváló példák a nagy turisztikai tenderek, de előfordulnak hasonló furcsaságok a KEOP-pályázatoknál is. Más a helyzet az elbírálást igénylő pályázatoknál: itt általában megvan a döntést hozó személy, megvan, hogy ki akar nyerni és milyen céllal, így hamar összefonódnak a szálak – olvasható az online lapban.
   Az is általános probléma, hogy a nyertesek nem − vagy csak részben − használják arra a megszerzett pénzt, amire felvették. A túlárazást például nagyon egyszerű dolog, mert rendkívül nehéz megbecsülni a szakértői díjak vagy egyedi fejlesztések valós összegét. Ugyanakkor a gépi eszközöknél ezt már nehezebb végigvinni, hiszen valószínűleg hamar lebukik az a pályázó, aki papíron kétmillió forintot adott egy 300 ezer forintos számítógépért.
   Sokkal tipikusabbak az ingatlanokkal elkövetett csalások, amikor a pénzt telephely vagy iroda kialakítására pályázza meg a vállalkozó, ám végül nyaralóként, lakóingatlanként használja azt. Ezt a fajta csalást viszonylag nehéz ellenőrizni, bár ha tele van használt pelenkával az adott ingatlan, akkor kilóg a lóláb. Olyan eset is előfordult, hogy valaki egy költöztető céggel állapodott meg, hogy egy ellenőrzés idejére − melyet általában előre bejelentenek − irodabútorokkal szereljék fel az adott ingatlant.
   Nem ritkák azok az esetek sem, amikor valaki felveszi az előleget, aztán eltűnik. Bár a legtöbbször az előleg lekötését valamiféle biztosítékhoz kötik (például ingatlan, jelzálog), egy kutatás-fejlesztési pályázatnál előfordulhat, hogy a pályázó a több százmillió akár felét vagy negyedét is megkaphatja előlegként. Ilyenkor a céget megtalálja a hatóság, de azzal sok mindent nem tudnak kezdeni, a tulajdonos pedig már rég elszökött – állította a napi.hu szakértője.