Aki a velencei-tavi Nadapra kirándul, egészen biztosan meglátogatja a szintezési ősjegyet. Vörösmarty Mihály keresztelőmedencéje mellett ez a másik országra szóló látványosság a kicsi faluban.

   A térképeszet egyik legfontosabb meghatározójának, a magasságmérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a nadapi ősjegy. Felállításának 125. évfordulóját ünnepelték a napokban. Minderről a feol.hu számolt be.
   Huszárok segítségével hozták létre a geodéták az 1870-es évektől kezdődően az Osztrák-Magyar Monarchia szintezési hálózatát. 1875-ben mérték ki az Adriai tenger középvízszintjét, s attól kezdve minden magasságot ehhez a ponthoz viszonyítottak. Számtalan mérés eredményeként jött létre a nadapi szintezési ősjegy, amelynek célja éppen az volt, hogy, hosszú időn át őrizze a viszonyítási pontot.
   Mára a nadapi ősjegy az egyetlen olyan főalappont, amely az Osztrák-Magyar Monarchia idejében létesített főalappontok közül a mai Magyarország területén található. Az összes hazai magassági alaphálózatnak ez a pont volt a számítási kiindulópontja, lényegében minden hazai tengerszint feletti magassági adat erről a pontról származtatható.
   Felállításának 125. évfordulójára helyreállították a mindezt megörökítő obeliszket, amelyet május 15-én avattak fel.
Az ünnepi beszédek során elhangzott: nem csak hazai, de európai szinten is fontos a nadapi ősjegy, amely szerepel az egységes európai szintezési hálózatban. Az Európai Unió előírta az úgynevezett amszterdami alapszint használatát, amely nem az adriai, hanem az északi tenger középszintjéhez viszonyítja Európa magasságait. Ehhez Európában 13 viszonyítási pontot jelöltek ki, amelyek között a Nadap2 elnevezésű viszonyítási pont is szerepel – írta az feol.hu.