Átlagosan negyvenszer több aranykészlettel rendelkeznek régiós versenytársaink a Nemzetközi Valutaalap legfrissebb jelentése szerint, mint a Magyar Nemzeti Bank, amely 1990-ben dollárra váltott mintegy 62 tonnányi aranyrudat.

   De vajon mennyi arany van egyáltalán a világon? A legelfogadottabb becslés szerint nyolcezer köbméternyi van az emberiség birtokában, ami elférne egy 20 méteres élhosszúságú kockában.

   Ennek tömege 171 ezer 300 tonna. Más becslések viszont 2,5 millió tonnára teszik a világ aranyát, azaz sokszorosan többre. A jókora eltérés oka részben az, hogy az emberiség igen régóta, több mint 6 ezer éve bányássza az aranyat. Az első aranypénzeket időszámításunk előtt 550 körül verték, Krőzus király volt az úttörő. 1492-ig, Amerika felfedezéséig csaknem 13 ezer tonnát termelhetett ki az emberiség, legalábbis a londoni székhelyű GFMS fémipari tanácsadó cég becslése szerint.
   Akadnak, akik szerint sokszorosan túlbecsült az adat, mert a primitív bányásztechnika legfeljebb 300 tonnányi arany kiaknázását tette lehetővé. Ugyanakkor a jelenlegi mennyiséget 155 ezer tonnásnak saccolják, azaz az elfogadott adatnál nem sokkal kevesebbnek. A másik véglet szószólói, akik legalább 2,5 millió tonnásra teszik az eddig kitermelt arany mennyiségét, azzal érvelnek, hogy ha a csaknem három és félezer évvel ezelőtt élt Tutanhamon fáraó koporsójába másfél tonna aranyból készítették, akkor mennyi lehetett a többi, kifosztottan talált egyiptomi királysírban.
   Amerikai geológiai becslések szerint még bő 50 ezer tonna kitermelhető aranyat rejt a föld, vagyis az emberiség már bőven kitermelte aranya javát, több mint a háromnegyedét kibányászta.
   Azt, hogy mennyi egy-egy ország nemzeti bankjában felhalmozott aranytartalék, nagyjából tudni lehet. Hazánk ebben a megmérettetésben szinte csak a legszegényebb afrikai országokat előzi meg. Az IMF rangsorában mindössze a 82. helyen állunk a 100 országot tömörítő listán. Térségünkben a legtöbb arany a román és a lengyel jegybankban van, országonként 103 tonnányi készlettel, a középmezőnyben pedig Szlovákia és Bulgária áll 35-40 tonnával.
   A magyar 3,1 tonnás készlet eltörpül még a cseh, szerb, lett és litván tartalékokhoz képest is. A különbség oka, hogy a jegybank 1990-es döntése értelmében az addigi 65 tonnás aranykészletet rövid idő alatt kis híján teljes egészében értékesítették.