A márciusi nemzeti ünnepünk előtti napon, majd az azt követő másfél napban a közutakon történtek elvitték a figyelmet az alaptörvény újabb, minden eddiginél jelentősebb módosításáról. De mi is az, ami oly sokak tiltakozását váltotta ki?

   A huszonkét változtatás közül néhánnyal nehéz vitatkozni, ilyen a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos változtatás, amely elvileg sokakat véd a rosszindulat, rosszakarat ellen. De nem mindegyik módosítás ilyen polgárbarát.

   Az alaptörvény módosításával a parlament sok más mellett arról döntött, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban csak a közmédia tehet közé politikai reklámokat.
   A legújabb változtatás szerint a törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést. A közterületen lakást a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében tilthatja meg jogszabály. Az alkotmány ugyanakkor kiegészült azzal, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani.
   Az alaptörvény-módosítás szerint az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek egyike mondta ki, hogy a parlament sarkalatos törvényben állapítja meg az elismert egyházak körét. Ezt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette, csakúgy, mint az egyházi törvény több rendelkezését, köztük az egyházak elismerési eljárására vonatkozókat. Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
   Az alaptörvényben rögzítette a parlament hétfőn a hallgatói szerződések lehetőségét is. Az elfogadott alkotmánymódosítás szerint a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Az alaptörvény a jövőben azt is tartalmazza, hogy az állami egyetemek és a főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Az alkotmány eddig úgy rendelkezett, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.
   A parlament az alaptörvény módosításával úgy döntött, hogy hatályon kívül helyezi az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. A módosítás azt is kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül.