Szerencsések vagyunk mi magyarok, mert az Európa nagyobbik részén élőkkel együtt, a Jugoszlávia felbomlását, Koszovó elszakadását kísérő borzalmas háborúkat leszámítva, évtizedek óta ha nem is békességben, de békében élhetünk.

   Nem így a nagyvilág sok országában. A háborúk száma ugyan csökkent tavaly, de cseppet sem lett békésebb a világ a heidelbergi nemzetközi konfliktuskutató intézet (HIIK) napokban bemutatott elemzése szerint.
   A Conflict Barometer 2012 című elemzés szerint az államok működését veszélyeztető konfliktusok száma 396 volt tavaly. Ezek közül 43 tartozott a fegyveres erőszak szervezett alkalmazásának jegyeit mutató súlyos válságok közé. A kutatók e csoporton belül 18-at soroltak a konfliktusok ötfokozatú skáláján a legsúlyosabb kategóriába, vagyis a háborúk közé.
   Tavaly kettővel csökkent a háborúk száma az egy évvel korábbi húszhoz képest, de a Szudán és Dél-Szudán között kitört konfliktussal 2008 óta először ismét megjelent az államok közötti háború formája. Jelentősen emelkedett a skála negyedik fokozatához, az úgynevezett korlátozott háborúkhoz sorolt konfliktusok száma.
   A legtöbb, összesen kilenc háború Afrikában, az Egyenlítőtől délre fekvő térségben dúlt, a legtöbb halálos áldozatot, 65 ezret pedig a közel-keleti térségben zajló háborúk követelték. A legvéresebb a szíriai polgárháború, amelyben 55 ezren haltak meg tavaly.
   Több konfliktus kikerült a háború kategóriából. Líbia, Egyiptom és Jemen például tavaly már nem számított háború sújtotta országnak a heidelbergi szakértők értékelése szerint. Ugyanakkor elérte a háborús fokozatot a Mianmar északi részén a kormányerők és a kacsin kisebbség milíciája között kialakult konfliktus, valamint a Pakisztánban amerikai támogatással iszlamista csoportok ellen indított akció, amelynek tavaly több mint 4 ezer halálos áldozata volt. Az amerikai kontinensen 2012-ben is Mexikóban dúlt a legvéresebb konfliktus, a kormány és a drogkereskedő kartellek háborújában egy év alatt több mint 12 ezren haltak meg.
   Európában a gazdasági-pénzügyi válság okoz az állami működést fenyegető konfliktusokat. Több országban, például Görögországban és Romániában erőszakos összecsapásokhoz is vezetett a válság nyomán kialakult lappangó feszültség kirobbanása – mutattak rá a HIIK kutatói.