Mazsola, a tél gyümölcse
Sokak számára finomabbá teszi a süteményeket, vagy önmagában jelent rágcsálnivaló csemegét esténként. Mások viszont vadásznak rá és mazsolával készült finomságokba még véletlenül sem harapnának bele.
A mazsola leginkább magtalan szőlőfajták aszalt, illetve megaszalódott bogyója, nedvességtartalma a friss gyümölcsének körülbelül a negyede. Éppen ezért nem árt figyelni arra, hogy nagyon magas a cukortartalma.
Vannak életmóddal, egészséggel foglalkozó szaklapok, internetes szakportálok, amelyek egyöntetűen ajánlják a vitaminbombaként is jellemzett mazsolát, ugyanakkor feltétlenül számolni kell a cukortartalma miatti magas kalóriatartalmával. Természetesen cukorbetegek, vagy e betegségre veszélyeztetetteknek egyáltalán nem ajánlható az aszalt csemege.
A mazsola is hatékony a légszennyezés hatására keletkező szabadgyökök elpusztításában. A szabadgyökök károsítják sejtjeinket, és nagy szerepet játszanak a korai öregedésben. A mazsola jelentős antioxidánst tartalmaz, olyan mértékben, hogy megelőzi az áfonyát, az epret, a málnát, a narancsot, szilvát, almát, körtét is. Vagyis, a legegészségesebb gyümölcsfajták közé tartozik az aszalt szilvával együtt.
A legismertebb mazsolaszőlő-fajták magnélküliek, vagy kevés magvúak, lehetnek világosbarna, fehér, sötét és vörösek színűek is. Minél kevesebb magja van, annál jelentősebb az ára.
A színes szőlőből készült mazsola értékesebbnek számít, ugyanis a színes héjban bioflavonoidok találhatók, valamint P-vitamin, amely a baktériumokkal és vírusokkal szemben veszi fel a harcot, jelentős a gyulladás gátló szerepe és az allergiásoknak is segít, ráadásul vasban gazdag.







