A pákozdi ingókövek sok ember fantáziáját mozgatják meg. S miután világszerte sok olyan kőépítmény van, amelyek születésére nehéz megtalálni a logikus magyarázatot, az ingókövek esetében is születnek furcsa elméletek.

   Minderről a Világjáró Utazási Magazin oldalán olvashatnak a rejtélyek, vagy geológiai érdekességek kedvelői.
   Az egyik elképzelés szerint a pákozdi ingókövek nem természetes képződmények, azokat egy korai civilizáció állította csakúgy, mint sok más hasonlót a világszerte, például Máltán a megalitikus templomokat, a franciaországi Bretagne-ban a megalitikus kőmezőket, vagy Angliában a Stonehenge-et.
   Ez utóbbi kőkör szintén nem egyedülálló jelenség: az olasz Piccolo San Bernardo-ban, vagy a skóciai Cullerlie-ben is találtak már ilyen, feltehetően csillagászati-vallási céllal alkotott építményeket. Magyarországon is számos kőkör található, többek között Balatonmagyaródon, Hódmezővásárhely-Gorzsán vagy Endrődön – írja a Világjáró.
   A pákozdi, illetve a sukorói ingóköveknek egyébként van alföldi változata is, ezek a híres kunhalmok: a síkvidéki pozitív kisugárzású helyeken őseink halmokat emeltek, ezek egyesek szerint öregebbek még az egyiptomi piramisoknál is. De a legjelentősebb mégis a pákozdi pogánykő volt, amely az alternatív történelmi nézetek szerint feltehetően szakrális központként működött.
   Ha a pákozdi vagy a sukorói ingókövek keletkezéséről esik szó: a geológusok ugyancsak eltérő nézeteket vallanak. Egyesek szerint majd száz kilométeres körzetben még csak hasonló összetételű kő sem található, tehát azokat vélhetően ide kellett szállítani valahonnan. Mások úgy gondolják, hogy az ingókövek lehettek ugyan ősi szakrális helyek, mindazonáltal kialakulásukra geológiai magyarázat is van.
   A teljes cikk elolvasható a Világjáró Utazási Magazin honlapján.