Gárdony neve a településhez egykor tartozó Agárdpusztán született nagy író, Gárdonyi Géza révén már csillagászati világhírre is szert tett. Egy alig négy kilométer átmérőjű kisbolygó viseli mostantól a Gárdonyi nevet.

   Az Egri csillagok írója mellett Kabos Gyula, Márai Sándor, Steiner Zsuzsanna, Keszthelyi Sándor, Fertőszentmiklós és Mecsek földrajzi helyek valamint az egyik csillagász Málna nevű kislánya lett névadója a magyar kutatók által felfedezett kisbolygónak.

   December utolsó napjaiban nyolc újabb hazai felfedezésű kisbolygó elnevezését hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió. Egy kisbolygó felfedezése az első megpillantásától az elnevezéséig hosszú és bonyolult folyamat. A biztos észleléshez legalább két-három különböző éjszaka kell megfigyelni a kisbolygót, de a legbiztosabb, ha egy hónapon át követik.
   Ha már két különböző évben észlelték a kisbolygót, és az észlelő ideiglenes jelölése alatt fut, amely a felfedezés évéből, betűk és számok kombinációjából áll, már biztosan a megpillantója lesz a felfedező, de ehhez legalább további két évben meg kell figyelni az égitestet. Ezt követően a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) illetékes szervezete, a Minor Planet Center sorszámozza az égitestet, és az ekkor megadott felfedezőnek 10 évig kizárólagos joga nevet adni az égitestnek.
   A Gárdonyi = 2003 GG elnevezésű, 3-4 kilométeres kisbolygó Gárdonyi Géza író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus, az MTA tiszteletbeli tagja után kapta nevét. Az író monogramja miatt esett a választás az ideiglenes jelölésében GG betűket tartalmazó aszteroidára.
   A kisbolygót Sárneczky Krisztián fedezte fel 2003. április 1-jén, hajnalban, Piszkés-tetőn. A Virgo csillagképben járó égitestet csak két napig sikerült követni, de az Arizonában működő Spacewatch program keretében a hónap végén ismét megfigyelték. A halvány égitest így a 2005-ös újrafelfedezés után is magyar kisbolygó maradhatott. A Naptól 435 millió kilométerre keringő, azt 4,97 év alatt megkerülő kisbolygó 2007 elején kapta meg sorszámát.