A legújabb törvény nem engedi a közalkalmazottak nyugdíj melletti munkavégzését, ez pedig azt jelenti, hogy több ezer orvos is azonnal kieshet a szakemberekkel amúgy is rosszul ellátott egészségügyből.

   De vajon, kik pótolják az elküldötteket? A Semmelweis Egyetem szakértői arra voltak kíváncsiak, hogy a negyedéves diákok mit gondolnak a hivatáson belül gyakorolt autonómiáról és az orvos-beteg kapcsolatról. Erről a Semmelweis Figyelő írt.
   A vizsgálódásuk során kiderült, hogy akik külföldre készülnek, mérhetően más értékek mentén gondolkodnak. Dr. Horváth Ferenc és kollégái a Népegészségtani Intézetből 31 kérdést tartalmazó kérdőívet töltettek ki az egyetem negyedéves hallgatóival 2009 és 2010 őszi félévében, így összesen 593 tesztet értékelhettek.
   Ami a keresetre vonatkozó elvárásokat illeti, nettó átlagfizetésként több mint 70 százalékuk 300 000 Ft-nál nagyobb összeget jelölt meg, és úgy vélik, hogy a pályán lévők jelenlegi bére 100 és 200 ezer forint között van. A megkérdezettek háromötöde elfogadna hálapénzt, 22 százalékuk felső határ nélkül, miközben háromnegyedük szerint a beteg anyagi helyzete határozza meg az összeget.
   A válaszadók több mint 30 százaléka tervez külföldi munkavállalást. Az orvosi szakma megítélése 54 százalékuk vélekedése alapján közepes, és csaknem negyedük szerint rossz. A betegekhez fűződő kapcsolat majdnem kétharmaduk szerint paternális, tehát olyan alá-fölérendeltségi viszony, amelyet a jóakarat motivál. A diákok 56 százaléka szolgálatnak gondolja ezt a hivatást, ötödük pedig szolgáltatásnak, csaknem tizedük szerint művészet, míg huszaduk bérmunkának látja.
   A társadalmilag elvárt szerepek szerint a Semmelweis Egyetem megkérdezett negyedéveseinek elsöprő többsége a szakemberi, orvos szakértői és klinikai döntéshozói feladatokat tartja a leglényegesebbnek, de négyötödük az együttműködést, háromnegyedük pedig a kommunikátori és az egészségvédői funkciót is fontosnak véli. A menedzserlét azonban csak 20 százalékot kapott.
   Az elemzés során fény derült arra, hogy a külföldi munkavállalást nem fontolgatók között magasabb a vallásosak aránya, beérik kevesebb fizetéssel, és az orvosok jelenlegi bérét is alacsonyabbra taksálják, emellett pedig magasabb hányadban gondolják szolgálatnak a hivatást, így a betegközpontúság, a tisztelet, a becsület és az önzetlenség magasabb pontszámot kapott náluk.
   A feltárt különbségek mellett elmondható, hogy a magyar orvostanhallgatók fontosnak tartják a szakmához kapcsolódó klasszikus erkölcsi értékeket, közülük is elsősorban a felelősséget. 
   Az ertedeti cikk elolvasható a semmelweisfigyelo.hu oldalon.