Sokféle tévhit, előítélet övezi a másként élőket, gondolkodókat, hívőket. Nincs ez másként a nyugati keresztény, zsidó, vagy világi kultúrák szerint élők és a muzulmánok között sem. De vajon hogyan élnek a muzulmánok?

   Két hete kezdtük az egyiptomi férjével Kairóban élő Csurgó Krisztina sorozatát az izgalmas keleti világról. Íme, Egyiptom, egy magyar nő szemével.
   A muzulmánok között is van jó, gazdag, vagy elképesztően szegény, nem túl intelligens, magasan képzett, a vallását jól ismerő, nyitott gondolkodású, konzervatív, vicces, fekete és fehér bőrű, vegyes házasságban élő, komolytalan, megbiztatatlan, hasznavehetetlen fráter, ahogy legmegfelelőbb társként vagy akár tökéletes apaként jellemezhető ember is.
   A vallás szerinti muzulmán házasság szerintem egy tökéletesen működő rendszer. A vallás többi része is igen logikus, de maradjunk a férfi-nő viszonynál és nézzük meg a legjellemzőbb pontokat.
   A nő dolgozhat. A nő, akire köztudottan több feladat hárul, saját döntést hozhat arról, hogy szeretne-e százfelé szakadni otthon-család-munka között vagy sem. A férfi azonban köteles a megélhetést biztositani a családjának.
   A napi ötszöri ima a minden napok részét képezi, ahogy a pénteki nagy ima is, ahová főként a férfiak járnak el. Ramadan havi nagyböjt alkalmával, amikor napnyugtáig nem esznek, és nem isznak a hivők, a feleség feladata a megfelelő ételek elkészitése, sok esetben vendégséggel egybe kötve.
   Egy átlagos, konzervatív pár bizonyos szabályok szerint él. A nő nem fogad az otthonában idegen férfiakat, ha egyedül van. Kivételt képeznek a közeli rokonok. A klasszikus egyiptomi muzulmán nő kendőt hord, és nem visel olyan ruhát, ami nem takarja a kezét csuklóig, illetve a lábát bokáig, továbbá nem részesíti előnyben a szűk öltözéket. Vegyes, azaz koedukált társaságba, ha teheti, a férjjel együtt vagy rokonnal együtt jár el.
   A vízparton, hőség esetén sem vetkőzik le, ehelyett a muzulmánok részére tervezett, kezeslábas fürdőruhát visel. Ezt a férjek el is várják, a nők többségének pedig az lenne a furcsa, ha ennél kevesebb ruha fedné a testét. Az iszlámot követő feleség jellemzően nem iszik alkoholt, nem táncol nyilvános helyen, visszafogott életet él. Gyerekeinek megfelelő anyja, akinek végső célja eleve a családalapítás, hiszen ebben teljesedik ki nem csak az ő és férje, de Isten akarata is.
   A hívő muzulmán segít, adakozik és kerüli a konfliktust, és nehézség esetén a Koránra vagy egyéb vallásos iránymutatásra hagyatkozik. A muzulmán hivő elitéli az erőszakot és ezt minden módon kifejezésre is juttatja. A muzulmán házasságban a nő kiemelkedő helyet foglal el, anyaként pedig százszorosára értékelődik a családon belüli poziciója. Az anya minden felett áll.
   Az iszlám elfogadja a születésszabályozást, de az abortuszt tiltja. A vallás több javaslatot is tesz mind a nők, mind a férfiak házasságban való viselkedésére a női és férfi természetnek megfelelően.
   A muzulmán vallás engedélyezi a válást, de a több nejűséget is. Bár ez nem annyira gyakori, mint ahogyan azt gondoljuk, hiszen ez is szabályokhoz kötött és több feleség nagyobb vagyont feltételez, mert egyenlő bánásmódban kell a feleségeket részesiteni.
   Vannak élethelyzetek, amikor például egy párnak nem lehet gyereke. A gyermek az iszlámban nagyon nagy kincs és része a társadalmi megitélésnek is, igy aztán nem kizárt egy olyan pár esetében a második feleség, akik eljutottak arra a pontra, hogy megfontolják ezt a kérdést. Felmerülhet ilyesmi azonban akkor is, ha a feleség már idősebb, esetleg beteg is és segitségre van szükség a háznál. Ezek azok a helyzetek, amelyeket az iszlám többnejűséggel orvosol. Akadnak azonban férfiak, akik ezt a lehetőséget nem okkal választják, hanem élvezetből. Sokan el is hallgatják a feleségeik számát, de ezek az emberek komolytalanok mind erkölcs, mind vallás szempontjából.

(Jövő szerdán folytatjuk.)