Régebben a háziasszony, ha kiment a piacra, gyorsan el tudott igazodni a burgonyavásárláskor. Kereste a számára kedvenc Gülbaba, Ella, rózsa, vagy kifli krumplit és mindig tudta, melyik ételhez, melyik a megfelelő.

   Ma oly sokféle burgonya van. hogy a kereskedők is elbizonytalanodnak, nem beszélve a termelőkről, pedig komoly gazdasági előny rejlik a hazai nemesítésű burgonyákban, amelyek jobban tűrik a szárazságot és növényvédelmi költségük is alacsonyabb.  
   Milliárdokat takaríthatna meg a hazai burgonyaágazat, ha a termelők a jelenleg preferált atlanti fajtákról a hazai nemesítésű burgonyára állnának át – olvasható a Világgazdaság cikkében.
   A Keszthelyen dolgozó burgonyanemesítő munkacsoport vezetője, Polgár Zsolt elmondta, hogy folyamatosan válogatják ki az egyre inkább szárazságtűrő fajtákat, amelyeket idehaza öntözés nélkül nemesítettek.
   A Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatójának elmondása szerint a kísérletek eredményeképp a kinemesített tucatnyi fajta közül öt kifejezetten szárazságtűrőnek mondható. Míg az atlanti fajták esetében 40–50 százalékos a terméskiesés egy, az ideihez hasonló, különösen aszályos évben, ezeknél a fajtáknál ez csak 25–30 százalékos öntözés nélkül.
   A hazai fajták fokozottabban ellenállók a kártevőkkel szemben emiatt a növényvédelmi költségek is alacsonyabbak, hektáronként 100– 150 ezer forinttal. A központ által nemesített fajták piaci részesedése jelenleg 20 százalék körüli, miközben az egészséges arány 45–50 százalék körül lenne. A burgonyakutatók becslése szerint a hazai termelők teljes átállása esetén a teljes ágazat hozzávetőleg 20 milliárd forintnyi árbevétel-előnyhöz jutna.