A „mi legyen ebédre, miből fizessük a gyerek iskoláját, hol találok munkát” jellegű napi kérdések mellett sokakat foglalkoztat még az is, hogy vannak-e rajtunk kívül élőlények az univerzumban.

   A matematika és az informatika egyaránt abba az irányba mutat, hogy több bolygón van élet, mint hittük edidg.  
   Az eddigi elméletek szerint az élet olyan bolygókon lehetséges, amelyek csillagjuk úgynevezett lakhatósági zónájában van, azaz felszínükön a hőmérséklet se nem túl magas, sem nem túl alacsony a folyékony halmazállapotú víz meglétéhez – írta a BBC hírportálja.
   Az Aberdeeni Egyetem kutatói John Parnell professzorral az élen arra mutatnak rá, hogy a lakhatósági zónát az élet előfeltételéül szabó elmélet túl egyszerű. A bolygók ugyanis két forrásból nyerhetnek hőt: egyrészt közvetlenül a napjuktól, másrészt maguk generálhatják belsejükben.
   - A Föld kérgén átjutva például a hőmérséklet egyre emelkedik, minél mélyebbre hatolunk. Még abban az esetben is, ha egy bolygó felszíne fagyott, a talaj alatt lehet folyékony víz – magyarázta Sean McMahon doktoranduszhallgató, aki a számítógépes szimulációkat végezte. A szakember azt is kifejtette, hogy a nagy tömegű vízben általában hemzsegnek a primitív életformák.
   John Parnell professzor hozzátette, hogy a Föld felszínétől számított több kilométeres mélységben is megfelelő körülmények lehetnek a mikroorganizmusok számára. Szerinte sokan úgy vélik, e mély bioszférában tanyázhat az élő formák jó része.
Az Aberdeeni Egyetem kutatói most olyan számítógépes modelleket dolgoznak ki, amelyek segítségével meg lehetne határozni, hogy melyik távoli bolygókon lehetnek földalatti vízkészletek és ott adottak-e az idegen életformák létfeltételei.
   - A feltételezettnél sokszorosan több lakható bolygó lehet – összegezte John Parnell professzor, egyes elméletek szerint pedig Földünk belsejében is akadnak olyan létformák, amelyekről még nincs tudomásunk.