Az írónő állva tartotta a közönségtalálkozót, mert számára fontos a szemkontaktus, szeret az emberek szemébe nézni.

   Jó hangulatú, időnként megható író-olvasó találkozón vehetett részt, aki ellátogatott Velencére, a könyvtárba. Aki lemaradt Velencén, a gárdonyi könyvtárban találkozhatott az író-újságíróval csütörtökön délután.

   Schäffer Erzsébet a Nők Lapja újságírója Ercsiben született, ahol gyermekkorát töltötte, majd egy Pest környéki, kis hegyi faluba költözött a család. Három műszakos munkarendben dolgozott egy kábelgyárban, amely után a Gyermekünk című pedagógia lapnál tizenöt évig írt, mígnem elhívták a Nők Lapjához.
   Négy gyermeke van és hat unokája, a legkisebb 8 hónapos. Nemcsak könyvei jelentek meg eddig, hanem hangos könyvei is. Legújabb könyvét karácsonykor vehetik kezükbe az olvasók.
   Velencén találkozásokról és kapcsolatokról szóló történeteket mesélt az írónő, de betekintést nyújtott családi életébe, munkájába is. A megható elbeszélések alatt a résztvevők közül néhányan könnyeiket törölgették, a vidám történeteken pedig mindenki jókat nevetett.
   A történetek a mindennapokat idézték fel, olyan pillanatokat, amiket mindenki átélhet. Schäffer Erzsébet úgy tartja, az ember pótolhatatlan, mert lehet, hogy egy munkában, egy társaságban, egy kapcsolatban, vagy más szituációban bárki pótolható, de mindenkinek az élete egyszeri és megismételhetetlen, ilyen értelemben pótolhatatlan.