Fut Jellasics, a gyáva. Történelmi haditanácsra emlékeznek Sukorón.

   1848. szeptember 28-án a sukorói református templomban tartotta Kossuth Lajos honvédseregének vezérkara a Pákozd-Sukorói csatát előkészítő haditanácsot.
   A templomot betöltő résztvevők előtt elsőnek Móga János, a hadsereg parancsnoka szólalt fel. Az úrasztalánál állva elmondta, hogy a sukorói táborban felkeresték az országgyűlés küldöttei, akik az ellenséges hadsereg haladéktalan megtámadását követelték tőle.
   Ezután a küldöttek kaptak szót, megismételve az országgyűlési határozatot. Móga a válaszában vázolta az erőviszonyokat: a sereg, mely körülbelül tizenötezer főből áll, többnyire rosszul kiképzett és felfegyverzett, míg Jellasics bán serege közel 40 ezer fős. Így ő az ütközetet nem javasolja, felelőtlenség lenne a támadás, csak vereség lehetne a vége.
   Heves vita tört ki, melyben Mógát gyávának és hazaárulónak nevezték az állandó hátrálás miatt már amúgy is elégedetlen tisztek. Főleg a Perczel testvérek kardoskodtak. A parancsnok válaszképpen visszaadta tisztségét, kardját az úrasztalára helyezte.
   A válságos helyzetben Batthyány Lajos miniszterelnök kért szót. Eredeti szándéka, amellyel a táborba érkezett az volt, hogy Lamberg Ferenc közvetítésével tárgyalni fog a bánnal. Röviddel a haditanács előtt azonban tudomására jutott, hogy Jellasics erre semmiképp sem hajlandó, sőt rövid időn belül támadni akar. Gróf Batthyány Lajos, miniszterelnök föltette a kérdést, mit tesz ebben az esetben a hadsereg?
   Rövid tanácskozás után megszületett az alapvető fontosságú döntés: a honvédsereg az ellenséget nem támadja, de ha az ellenség támad ellenáll. A vita alatt Xantus János a templomtoronyból kémlelte Jellasics táborának tüzeit, hogy a várható támadás irányáról tájékozódjék. A tanácskozás végén Móga János visszakötötte kardját és vezényletével másnap a honvédsereg megverte a háromszoros túlerőt.
   A történtekről 161 évvel később a haditanács helyszínén, a sukorói református templomban emlékeztek meg. A Honvéd Együttes ünnepi műsora után ökumenikus ima következett, majd a megemlékezés végén a Haditanács emléktáblájánál helyeztek el koszorúkat.