Jobbak vagyunk a lustalistán a világátlagnál. Ez nem azt jelenti, hogy az átlagnál lustábbak vagyunk, sokkal inkább azt, hogy a mozgékonyabb nemzetek közé tartozunk.

   A máltaiak a leglustábbak a világon, 71,9 százalékuk meg nem moccanna, hogy kicsit is sportoljon, a görögök viszont meglepő módon a legaktívabbak, csupán 15,6 százalékuk lusta.
   A nemzetközi lustalistát a The Lancet című brit tudományos folyóirat állította össze 122 ország lakosságát, a világ népességének 89 százalékát, pontosabban életmódadataikat figyelembe véve. A The Daily Mail című brit lap most a The Lancet adatai alapján közzétette a leglustább országok húszas toplistáját.
   A tanulmány szerzői azt tekintették fizikai inaktivitásnak, ha valaki nem végez hetente ötször 30 percnyi közepes intenzitású testmozgást, vagy hetente háromszor 20 perc nagy intenzitású testmozgást, esetleg ezek kombinációját.
   A 15 évesnél idősebbeket tekintve a tunyaság ezüstérmesei 69 százalékkal a szváziföldiek lettek, míg a bronzot alig két tizeddel kevesebbel Szaúd-Arábia kapta. A negyedik helyen 68,3 százalékkal Szerbia végzett holtversenyben Argentínával, utána Mikronézia (66,3), Kuvait (64,5) a sorrend.
Sokakat meglephet, hogy 8. hely a mostani olimpia házigazdájáé, Nagy-Britanniáé, ahol a lakosság 63,3 százaléka osztja tudatosan vagy ösztönösen a legendás miniszterelnök, Winston Churchill tanítását: No sports, vagyis csak semmi sport.
   A fejlett országok közül Japán a 11. helyezett, Olaszország a 17. Írország 18. majd a Dél-afrikai Köztársaság következik és Bután.
   Magyarországon 26 százalék a fizikailag inaktívak aránya, ami kevesebb a 31,1 százalékos világátlagnál. Európában a magyar lakosságnál – a görögökön kívül - az észtek (17,2), a hollandok (18,2), az ukránok (18,4), az oroszok (20,8), a szlovákok (22,2), a grúzok (22,3), a litvánok (22,6), a horvátok (23,6) és a csehek (25) kevésbé lusták.
   A felmérés szerint a nemek közül a fenti szempontok szerint a nők mozognak kevesebbet. Az inaktív nők hányada Szaúd-Arábiában a legmagasabb a világon.
Bár a The Lancet cikke még július közepén jelent meg, a brit lapok mostanra, az olimpia idejére időzítették újabb részletek közlését reménykedve, hogy így nagyobb foganatja lehet a testmozgás népszerűsítésének.