Szépítkezni jószerével minden lány és asszony szeret, s vannak olyan hölgyek is, akik napkezdetkor akár egy óránál is többet töltenek a fürdőszobában, a tükör előtt. A szokás egyáltalán nem újkori.

   Az ókor asszonya is kész volt bármilyen áldozatra, hogy megfeleljen az aktuális divattrendeknek, az elmúlt világok kozmetikumairól, szépészeti praktikáiról sokat elárulnak a régészeti leletek – írja a Metropol.hu.
   A hírhonlap a Izraeli Régészeti Hatóság honlapján közölt összeállításra hivatkozik, amelyből kiderül, hogy az ásatások során nemcsak rengeteg ókori tégely, üvegcse kerül elő, hanem a festékek alapanyagát képező ásványok és egyéb anyagok, valamint a kozmetikumok felvitelére szolgáló eszközök is.
   Kezdetben az arckrémek és festékek mágikus, kultikus célt szolgáltak, az istenszobrok arcát készítették ki velük. A későbbiekben az arcfestés a lakosság körében is elterjedt, nők és férfiak egyaránt alkalmazták mind szépészeti, mind egészségügyi célból.
   Egyiptomban és Babilonban sötétvörös festékkel pirosították arcukat az emberek. A kozmetikumot növényi olajjal vagy állati eredetű zsiradékkal kevert vörös okkerből készítették. Velük ellentétben a sumérok a sárga okkert használták előszeretettel.
   Az arcápolásnak valóságos kultusza volt az ókori Görögországban és a Római Birodalomban, az antik világ asszonyai igen élénk színekkel csinosították magukat. Ajkaikat növényi eredetű vörös rúzzsal pirosították, szemeiket pedig koromból vagy antimon-szulfidból nyert festékkel kontúrozták, és ugyancsak ezzel fekete színezékkel tették hangsúlyosabbá szemöldöküket.
   Azt nem lehet tudni, hogy Izraelben az Első Templom (Kr.e. 586-ban rombolták le) korában milyen szépészeti praktikák voltak honosak, mindesetre a Biblia elítélően említi a szemfestékek használatát. A Második Templom időszakában (Kr.e. 516 - Kr.u. 70) viszont már divat volt az arcfestés.
   Az ókori „kozmetikai ipar” egyaránt állított elő porokat, krémeket, parfümöket, illatos olajokat. A készítmények igen drágák voltak, ezért kis mennyiségben, parányi tégelyekben kerültek forgalomba. A tároló edénykéket a legkülönfélébb anyagból, például alabástromból, kőből, üvegből, égetett agyagból, csontból készítették, de Egyiptomban szép számban kerültek elő díszes fajansztégelyek is.
   A tégelyekből és applikátorokból – a szemfestés eszköze – való sminkkészletek mellett az ásatások során a legkülönfélébb alakú festékpaletták kerültek elő, ezek közül némelyeket növényi motívumok vagy állatfigurák díszítenek. Nagy valószínűséggel az ásványok porrá való őrléséhez és elegyítésére szolgáltak.
   A Görögországban előkerülő festékes tégelyek többségét égetett agyagból készítették, fedelükön pedig feltüntették a használati utasítást is. Kerültek elő kis kerámiadobozkák, pükszoszok (pikszisek) is, amelyekben pirosítót és a legkülönfélébb egyéb kozmetikumokat tároltak, de találtak lapos, kerek bronz- és márványtégelyeket is.
   - Mint Salamon király a Prédikátor Könyvében megjegyzi: – „a mi volt, ugyanaz, a mi ezután is lesz, és a mi történt, ugyanaz, a mi ezután történik; és semmi nincs új dolog a Nap alatt” - olvasható az Izraeli Régészeti Hatóság honlapjának összeállításában.