A majdani nyugdíját erősen veszélyben érző magyar polgár csak kapkodja a fejét. Hol a svéd modellel riogatják az embereket, hol még csak a gondolatát is tagadják az illetékesek.

   Most egy újabb nemzet nyugdíjrendszerének mintája került előtérbe a magyar kormány terveiben – állítja a richpoi.com internetes újság a minap kikerült vitaanyagra hivatkozva.
   A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik munkacsoportja szerdán tette közzé az Új Baby Boom stratégiai vitaanyagát konzultációs céllal, amely a népesedési Kerekasztal javaslatait is tartalmazza. Az anyagban több érdekesség is felmerül a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.
   Állítólag azért jó választás ez a rendszer, mert egyéni számla és korrekt nyilvántartás az alapja, minden átláthatóan működik, miközben a nyugdíjszámításban meg lehet jeleníteni a gyermekvállalást is.
   Utóbbi azért fontos, mert a kormány több gyereket szeretne, és ennek megfelelően módosítanák a nyugdíjrendszert is. Szakértők szerint viszont kétségesek a rendszer pozitív hatásai.
   A vitaanyag által javasolt rendszer az egyéni számlákra épülne, a rendszer lényege, hogy a nyugdíj megállapításának alapját a biztosított idő alatt összegyűjtött pontok, a mindenkori átlagbér és a várható élettartam jelenti. A legfontosabb a készítők szerint, hogy a pontrendszerben egyértelműen meghatározható, hogy ki mennyit fizetett az előző generáció nyugdíjának biztosítására, miközben az is megállapítható, hogy mennyi nyugdíjra jogosult.
   A nyugdíjat a következőképpen számolnák ki: egy pont megegyezik a mindenkor aktuális nettó átlagkeresettel, ezért, ha valaki után 36 százalékos nyugdíjjárulékot fizetnek összesítve, akkor egy év alatt 0,36 pontot gyűlik össze. 40 év szolgálati idővel számolva 14,4 pontja lesz, ami leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a 40 év alatt összességében 14,4 évnyi nettó átlagkeresetet fizetett be a munkavállaló. Ezt az értéket el kell osztani a várható élettartammal, amit ha a jelenlegi 71,5 évnek veszünk, akkor 82 százalékos érték adódik. Már csak az aktuális nettó átlagkeresetre van szükség, amit megszorozva 82 százalékkal megkapjuk a kezdőnyugdíj értékét.
   Fontos tényezőként kerülne a rendszerbe a gyermekvállalás- és nevelés, vagyis a pontozási rendszerben jobban járnak, akik több gyereket vállalnak, mint akik kevesebbet. A rendszer a nyugdíjban tudja a gyermekvállalókat kárpótolni a több időért és pénzért, amit több gyermek felnevelése jelentett. Rosszul járnának a gyermektelenek
   Szakértők szerint a jelenlegi átlagbérrel és a várható élettartammal számolva 114 ezer forintos havi járadék jönne ki egy egész életében átlagbért kereső nyugdíjba vonulónak, azonban nyugdíjmodelljük szerint ezt sokan nem kaphatnák meg. Ugyanis a pontszámokat a felnevelt gyermekek szerint differenciálnák. A gyermeknevelés költségei szerintük úgy értelmezhetők, mintha a gyermeket vállalók magasabb járulékot fizettek volna be saját idős koruk nyugdíjának biztosítására. A szerzők szerint itt majd a szülőpárt, nem az egyéni járulékfizetőt kell figyelembe vennie az államnak.
   Az anyag azt is előre vetíti, hogy az öngondoskodás alappilléreinek tekinthető pénztárakhoz is hozzá fognak nyúlni. A nyugdíjpénztáraknál intézményi változások is lehetnek, sokatmondó, hogy az anyag szerint az intézményeket a bankoktól és biztosítóktól függetleníteni akarják – olvasható a richpoi.com összeállításában.