Meggyújtjuk a tűzhelyen a gázt, begyújtunk sütőben, kazánban, kályhában. Mindennapi feladat, közben egyszer sem jut eszünkbe, hogy mi lenne velünk tűz nélkül.

   Egymillió évvel ezelőtt, vagyis a feltételezettnél háromszázezer évvel korábban jöttek rá távoli őseink a tűz használatára – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport.

   Mindezt Michael Chazan, a Torontói Egyetem és Liora Koszka, a jeruzsálemi Héber Egyetem tudósa által irányított kutatócsoport tette közzé az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS legújabb számában.
   A két tudós mikroszkopikus nyomait fedezte fel állati csontokkal és kőeszközökkel együtt a dél-afrikai Wonderwerk-barlang egymillió éves üledékrétegében. Ezek a tűz használatának legkorábbi nyomai.
   A Wonderwerk egy hatalmas barlang a Kalahári-sivatag szélén. Peter Baeumont, a dél-afrikai McGregor Múzeum kutatója irányításával végzett korábbi feltárások során bebizonyosodott, hogy a barlang hosszú időn át lakott volt.
   Az üledékvizsgálat, amelyet Francesco Berna és Paul Goldberg, a Bostoni Egyetem tudósai irányított, kimutatta az elhamvasztott növényi maradványokat és az elszenesedett csonttöredékeket. A bizonyítékok fényében sokkal valószínűbb, hogy mind a növényi, mind az állati maradványok helyben váltak a tűz martalékává, mintsem a szél vagy víz sodorta volna be őket a barlangba. A kutatók kiterjedt felszíni elszíneződés nyomait is megtalálták, ami szintén a tűzrakás bizonyítéka.
   - A vizsgálatok háromszázezer évvel korábbra tolták a tűz használatát. Ez azt jelzi, hogy a Homo erectus (felegyenesedett ember) már életvitelszerűen használta a tüzet – hangsúlyozta Michael Chazan antropológus, a projekt társvezetője. Mint kifejtette, a tűzhasználat fordulópontot jelentett az emberi evolúcióban. – Jól dokumentált – mondta – hogy milyen hatást gyakorolt távoli őseinkre a főtt ételre való áttérés, de a tűzgyújtás a közösség életét is befolyásolta. A tábortűz körüli szocializálódás lényeges szerepet játszott az emberré válást történetében – vélekedett Chazan.