Világszerte az emberek egyharmada elégedett az életével, kétharmaduk viszont többre vágyik az Ipsos felmérése szerint.

   A magyarokban az átlagosnál erősebb a változtatás igénye, csupán egytizedünk értékelése szerint jó az életünk, minden kilencedik honfitársunk viszont azt szeretné, ha sorsa kedvezőbbre fordulna.

   Az emberek 73 százaléka szerint a boldogabb élet záloga a tervezés, bár azok is viszonylag sokan vannak, akik szerint az élet csak megtörténik velük. A magyarok az átlagnál kevésbé fatalisták, 87 százalékunk véli úgy, hogy tervezéssel közelebb jutunk a teljesebb élethez.
   Az életminőség javulásához az akaraton és a terveken kívül az emberek olyan külső körülményeket is szükségesnek tartanak, mint az erősebb nemzetgazdaság, a megélhetés kedvező feltételrendszere vagy a szorosabb családi kötelék. A makrogazdasági tényezők és az egzisztenciális szempontok a magyarok számára is kimagaslóan a jobb élet legfontosabb összetevői, ezeket 97-97 százalék említette.
   Honfitársaink szerint a boldogabb élethez erőteljesen hozzájárul még a családi összetartás és az új kihívások keresése, benne a tanulás. A magyarok 89-87 százalék tartja ezeket fontosnak. Viszonylag sokan, több mint nyolctizednyien említették még a minőségi élet fontos összetevőjeként – nemzetközi szinten és nálunk is – az étkezést és az alvást.
   A vizsgálatban szereplő országok közül hazánkban a legerősebb a jelenleginél boldogabb élet iránti vágy, a magyarok 89 százalékára jellemző ez. Rajtunk kívül még főképpen a dél-koreaiak (81), az oroszok (78) és a dél-afrikaiak (74 százalék) szeretnének javítani a helyzetükön. Az életükkel leginkább Szaúd-Arábia lakosai elégedettek, de az indiaiak és a svédek jobb életre való igénye is mérsékelt.
   Az emberek többsége a jobb élet megteremtésében az önfelmentésre is hajlamos, hiszen 79 százalékuk azt vallja, hogy „jobban élni minden korábbinál nehezebb”. Mi magyarok is elég nagy arányban, 89 százalékban osztjuk ezt az álláspontot. Ugyanakkor általánosan igaz, ha alaposan végiggondoljuk a jövőnket, rájövünk arra, hogy aktív szerepvállalásunk nélkülözhetetlen a kedvező változáshoz.