Nyakunkon az óév búcsúztatása, a szilveszter, aztán köszönthetjük a reményteli új évet. De vajon tudjuk-e milyen hiedelmek kötődnek december 31-e jeles napjához?

   Az óév utolsó napja I. Szent Szilveszter pápáról kapta a nevét, akit 314-ben választottak a keresztény egyház vezetőjének és 335-ben, éppen december 31-én hunyt el Rómában.
   Ennek ellenére az évforduló sokáig nem volt biztos, egy ideig december 24-én ünnepelték az év végét, máskor előrecsúszott vízkereszt, illetve a Háromkirályok napjára. 1691-ben XII. Ince pápai döntésével rögzült január elsejére az új év kezdete.
   Szilveszterhez és az új év első napjához rengeteg babona kapcsolódik, amelyek az idők folyamán változtak ugyan, de az alap ugyanaz: az év első napja eldönti, hogy szerencsések leszünk-e a következő tizenkét hónapban. Ezért is olyan fontos, hogy az óév utolsó napján boldogok legyünk, csupa jó dologgal körülvéve.
   Egy régi magyar hiedelem szerint, ha nem falunk fel mindent szilveszterkor, akkor az új esztendőben sem fogunk hiányt szenvedni. Tilos baromfit enni, ami kikaparhatja a szerencsét, és nem ajánlott a hal fogyasztása sem, mert bár sok helyen szerencsét jelent – ahány pikkely, annyi pénz – de máshol azt mondják, hogy elúszik vele a szerencse.
   Elterjedt babona, hogy újév napján semmit ne vigyünk ki a házból, az ugyanis bajt, veszteséget jelent, és kölcsönadni, de még kölcsönvenni sem érdemes.
   A lencse evése január elsején a gazdagságot jelenti, vagyis aki sokat eszik, gazdagabb lesz. Van, aki a pogácsába is érméket süt ilyenkor, és annak, aki megtalálja, garantáltan sok pénz üti a markát. Fontos viszont, hogy a pogácsa még éjfél előtt, vagyis az év utolsó napján elfogyjon.