Kevesen tudják, hogy az első állam által megszervezett nyugdíjrendszert Németországban hozták létre és Bismarck kancellár nevéhez fűződik. A fejlett államokra jellemző ellátás ma Európa szerte komoly gondokkal küzd.

   Az európai nyugdíjkorhatár és az átlagnyugdíj alakulását tucatnyi országban térképezték fel az MTI munkatársai. Vannak számunkra irigylésre méltó országok és olyanok, amelyekkel biztosan nem cserélnénk.

   A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 66 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. Az egyéni állami alapnyugdíj a jelenlegi pénzügyi évben heti 102,15 font (37 ezer forint).
   Franciaországban a tavaly lezárult nyugdíjreform legfőbb intézkedéseként a nyugdíjkorhatár július óta fokozatosan emelkedik 60-ról 62 évre, s 2017-től ez vonatkozik mindenkire. Teljes összegű nyugdíjra azonban jelenleg 37,5 év, 2012-től pedig 41,5 év munkaviszonnyal válik jogosulttá a munkavállaló. A minimál nyugdíj összege az inflációnak megfelelően nő, jelenleg nem lehet kevesebb 608 eurónál (188 ezer forint).
   Az állami pénztárból a férfiak átlagosan havi 680 eurós (210 ezer forintos), a nők 530 eurós (163 ezer forintos) összegre számíthatnak. A kiegészítő pénztárakból és egyéb megtakarításokból származó juttatásokkal együtt a férfiak átlagosan 1600 eurót (500 ezer forintot), a nők pedig ezer eurót (300 ezer forintot) kapnak havonta.
   Belgiumban mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év az általános nyugdíjkorhatár. Az általános keresőképes életkor ennek megfelelően 45 év, azzal, hogy abba az egyetemi tanulmányok, illetve a katonai szolgálat időtartama is beleszámít.
   Előrehozott nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 60 évet, és bizonyíthatóan legalább 35 év munkaviszonya van. Az elmúlt évek e tekintetben abban hoztak változást, hogy a nők általános nyugdíjkorhatára 2009-ben emelkedett a férfiakéval azonos 65 évre. Az azt megelőző években több lépcsőben emelkedett a női nyugdíjkorhatár a korábbi 60 évről. A nyugdíjat évente automatikusan hozzáigazítják a fogyasztói árindex alakulásához.
   Havi 320 ezer forintnyi összeget kell beosztania a holland kisnyugdíjasoknak, akinek egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár. Teljes nyugdíjra az országban az jogosult, aki 15 és 65 éves kora között folyamatosan biztosított volt. A világelsők közé sorolt holland nyugdíjrendszer három pilléren alapszik: az egyik az állami költségvetés, amely mindazonáltal összességében a nyugdíjnak csak kisebb részét fedezi, a másik – a legnagyobb – a cégek és munkavállalók részesedése, és mindezt harmadikként egy önkéntes megtakarítási lehetőség, biztosítással egybekötött befektetés. egészíti ki. 
   Az állami nyugdíj összege fix, jelenleg egy egyedülálló nyugdíjas havi 1035 eurót kap állam pénzből minimum, de a számításnál figyelembe veszik házastársa jövedelmét is. A második és harmadik pillérből hozzáférhető járandósággal együtt azonban ez az összeg a sokszorosára is emelkedhet.
   Az öregedő társadalom miatt Németországban is egyre nagyobb gondot okoz a nyugdíjellátó rendszerek finanszírozása, ezért a nyugdíjkorhatárt 2012-től fokozatosan 67 évre emelik. Az ellátási jogosultsághoz minimum 60 hónap biztosítási idő szükséges.
   A nyugdíjkorhatár Németországban jelenleg mind a férfiak, mind a nők esetében 65 év. Az elmúlt években, Németországban csak rendkívül csekély méretű nyugdíjemelés volt. Ebből kiindulva szakértők szerint a nyugdíj reálértéke egyértelműen csökkent.
   Ausztriában a férfiak nyugdíjkorhatára 65, a nőké 60 év. 1992-ben törvényt hoztak arról, hogy a női nyugdíjkorhatárt fokozatosan szintén 65 évre emelik. Az öregségi nyugdíj átlagos összege 1096 euró, ez az aktív kori kereset 80 százalékát teszi ki, jóval meghaladva az OECD-országok átlagát (59 százalék).
   A kilencvenes évektől fokozatosan emelkedett a nyugdíjba vonulás korhatára Olaszországban, amelyet a római kormány az idén ugrásszerűen megemelt az EU-szinthez igazítva a férfiak és a nők számára egyaránt. Itáliában 2008-2011 között a nyugdíjkorhatár 60 év volt a nők számára, 65 év a férfiaknak. Legalább 35 év munkaviszony után korábban is nyugdíjba lehetett menni. A felmérések szerint minden 100 aktív dolgozóra 70 nyugdíjas jut és a 16,8 millió olasz nyugdíjas közel fele a szegénységi szint alatt kényszerül élni, havi 720 eurós nyugdíjjal.
   A nyugdíjkorhatár Csehországban 65 év. Ezt azonban fokozatosan vezették be, s ebben a korban elsőként azok fognak nyugdíjba vonulni, akik 1953-ban születtek. Az 1965 után születettek, férfiak és nők egységesen, 2041-től már 70 éves korban fognak nyugdíjba menni. Az új nyugdíjkorhatárt szintén fokozatosan fogják bevezetni.
   Romániában 55 ezer forint az átlagnyugdíj, míg a nyugdíjkorhatár férfiak esetében 64 év és két hónap, a nők esetében 59 év és két hónap. Romániában az átlagnyugdíj értéke 776 lej (55 ezer forint).
   Ukrajnában idén októberben lépett hatályba az új nyugdíjtörvény, amely legnagyobb horderejű rendelkezésként 55-ről 60 évre emelte a nők nyugdíjkorhatárát. A törvény a férfiak esetében változatlanul hagyta a 60 éves nyugdíjkorhatárt, mivel az ukrán férfiak átlagéletkora mindössze 62 év. Kivételt képeznek a köztisztviselői munkakörben dolgozó férfiak, ők a jövőben 62 éves korukban mehetnek nyugdíjba.
   Az ukrán nyugdíjak átlagösszege 1,2 ezer hrivnya. Az Ukrajnában élő közel 14 millió nyugdíjasból mintegy nyolcmillió minimális öregségi nyugdíjat vagy annál alig nagyobb ellátmányt kap. A hivatalosan megállapított létminimum összegéhez kötött minimális öregségi nyugdíj az elmúlt hat év során megduplázódott, és jelenleg 784 hrivnyát – alig több mint 22 ezer forint – tesz ki.