(Grafológiai sorozatunk folytatása. A korábbi részek elolvashatok a Vétó SOKFÉLE rovatának hétfői dátumai alatt.)
Kézírásunkban a legalapvetőbb szimbolikus jelek a betűk, amelyeket minden egyes alkalommal különféleképpen írunk le, kapcsolunk össze, toldunk hozzá vagy éppen hagyunk el róla valamit.
A grafológus figyeli mindezek megjelenését, s számára a formákon és alakzatokon felül a legfontosabb, hogy a papíron hol találhatóak ezek a szimbolikus jelek.
A magyar nyelv rendkívül gazdag a szimbolikus kifejezésekben. Például: növény (növekvő lény), egészség (a test és lélek harmóniája, tehát teljes egészében érti az egészséget az élőlény esetében).
Nincs ez másként a többi nyelvvel sem. Gondoljunk az ősember barlangrajzaira, a sumérok képírására, melyek még egyáltalán nem tartalmaztak betűket, szavakat. Az összefüggő beszéd és írásrendszer megjelenéséig az ember a természetben már meglévő formák, alakzatok vagy hangok megjelenítésével kommunikált, kihasználva a teret, mely rendelkezésére állt.
E terület egyben azt a valóságos teret elevenítette fel képek és rajzok rendszerében, amely térképül szolgált számára (barlangrajzok, haditervek térképei… stb). Terveit, vágyait, elképzeléseit, élményeit ábrázolta, s ugyanezt tesszük mi is kézírásunkba rejtve, azzal a különbséggel, hogy tágabb eszközkészlet áll rendelkezésünkre.
Természetesen a formák nem csak egy dologra utalnak, s egymással és a betűkkel összefüggésben kell azokat értelmeznünk. Ugyanaz a szimbolikus jel mást jelenthet egy sakkmester és mást egy fodrász kézírásában. Az alábbi alakzat: ○ egy gyermeknek karikát, egy mérnöknek kört, egy filozófusnak a végtelent jelentheti, éppen ezért a laikus szemnek láthatatlanok vagy értelmezhetetlenek az írásban elrejtett „ALAKOK”.
A szakavatott és tapasztalt elme átlát a formák kavalkádján. A hegyes szúrós szimbólumok tüskés szívünk fájdalmát, avagy a sündisznó iránti szeretetünket, s a hullámos, lágy vagy absztrakt alakzatok mérhetetlen simulékonyságunkat, avagy építészeti alkotóenergiáinkat, esetleg búvárszeretetünket jelenítik meg kézírásunkban.
(Folytatása következik)