Óriási sugárban ömlenek ránk minden nap a rossz hírek. Óhatatlan, hogy az ember akár tudat alatt is elkezdjen védekezni a kellemetlen információkkal szemben.

   Az emberi agy igen hatékony a jövőre vonatkozó jó hírek feldolgozásában – idézte brit kutatók megállapítását a BBC hírportálja – tájékoztat a Nyelv és Tudomány online kiadása.

   A szakemberek úgy vélik, ez lehet az egyik oka annak, hogy az optimisták még az ellentétes tények ismeretében is megőrzik pozitív szemléletmódjukat, egyesek képesek bármilyen negatív lehetőséget gyakorlatilag teljesen kizárni. A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerzői szerint a derűlátásnak fontos egészségügyi előnye van.
   A University College London kutatói úgy találták, hogy a vizsgálatba bevont emberek 80 százaléka optimista volt még akkor is, ha nem így címkézte magát. A tesztben részt vevő tizennégy embert először kikérdezték arról, hogy nyolcvan különböző esemény – például válás vagy rák – véleményük szerint mekkora valószínűséggel eshet meg velük. A következő lépésben elmondták nekik, hogy a tapasztalatok alapján milyen valószínűséggel fordulnak elő ezek az esetek, és megkérték őket, hogy ezek ismeretében pontozzák újra saját esélyeiket.
   Tali Sharot kutatásvezető egy példán keresztül mutatta meg az optimista és a borúlátóbb szemlélet között tapasztalt különbséget. A rák 30 százalékos valószínűséggel jelentkezhet valakinél élete során. Amikor egy önkéntes eredetileg 40 százalékra tette saját magánál ennek kockázatát, majd megtudta a tapasztalati valószínűséget, akkor az újraértékelési körben jelentősen módosította eredeti véleményét, 31 százalékra csökkentette a vélt kockázatát. Ha azonban valaki eredetileg csak 10 százalék kockázatot feltételezett, a valós esély megismerése után csak igen kicsit változtatott eredeti jóslatán, alig növelte az elvárt kockázatot.
   „A dohányzás öl” üzenet nem működik azoknál, akik úgy vélik, hogy saját rákkockázatuk alacsony. A válások aránya 50 százalék, ám az emberek nem gondolják úgy, hogy ez rájuk is vonatkozik. Agyunkban egy igen alapvető elfogultság működik – magyarázta Sharot. – A jelenség jó oldala, hogy felmérések szerint ritkábban fordulnak elő bizonyos betegségek, például szívroham vagy rák az optimistáknál, a rossz oldala azonban, hogy alulbecsülhetjük a kockázatokat.