Ha csak egy, vagy két évtizeddel is később születik, valószínűleg semmi sem menti meg attól, hogy a rendszerváltás közismert politikusa, vezetője legyen. Politikus nem lett, de munkája, keze nyoma ma is látható a Velencei-tavon és környékén.

   A Velencei-tó környékén sokan ismerték. Voltak, akik kedvelték, mások nagyon nem szerették, de vitathatatlanul egyéniség volt. Dr. Springer Ferenc most szombaton szobrot kap szeretett tava partján és cseppet sem érdemtelenül.

   Ahogy 2003-ban, a halála előtt nem sokkal a vele készült interjúban mesélte, édesapja 1932-1938 között az FTC elnöke volt és ott valaki felhívta a figyelmét arra, hogy a Hitelbank Agárdon parcellázza a Nádasdy Birtokot, abból jó helyen, a partközelben nyaralótelket lehet venni. Springer Ferenc édesapjának megtetszett az ötlet és egy nem túl nagy, mindössze 160 négyszögöles telket vett meg, ahol 1934-re felépült a ház is.
   S ha már szóba került az édesapa, érdemes megemlíteni a Ferencvárosi Torna Club, az FTC alapítóját, a nagypapát is. Hatalmas, egészalakos szobrát ma is a stadionban láthatják a sportszeretők. Édesapja nagyon fiatalon meghalt, de a Velencei-tavat addigra már az egész család megszerette. 1936 nyarán a fiatal Ferenc kitűnő bizonyítványáért kapott egy finn dingi vitorlást és azzal járta kora tavasztól, késő őszig a vizet.
   Szerelme a Velencei-tó iránt ekkor kezdődött. Nem sokkal édesapja halála után titkára lett az Agárdi Fürdő Egyesületnek. Mindössze tizenhat éves volt ekkor. Később jogot tanult, 1943-ban szerezte meg a diplomáját. A háború alatt jogász volt a Pénzintézeti Központban, később a Dohányipari Dolgozók Szakszervezetében lett vezető jogász.
   A nagy világégést követően folytatva a családi hagyományokat, az FTC titkára lett, majd később a baráti kör elnöke. Amikor 1961-ben létrehozták a Velencei-tavi Intéző Bizottságot, a VIB-et, jó ideig társadalmi aktívaként dolgozott a tóért, majd hamarosan a szervezet titkárságának vezetője lett. Hatalmas lendülettel vetette magát a fejlesztő munkába. A következő két évtizedben valóban látványos – bár sokszor leszólt – változáson ment át a Velencei-tó és környéke. Az eredményeket ízlés szerint lehet vitatni, de a tényt semmiképpen sem: Springer Ferenc tevékenysége nélkül ez a vidék ma másképpen nézne ki.
   1982-ben nyugdíjba ment, de nyugdíjazását követően sem pihent. Életre hívta a Pro Recreatione Alapítványt, és a Velencei-tó Barátainak Szövetségét. A rendszerváltást követően elévülhetetlen érdemeket szerzett az akkori száraz időszakban a tó vízpótlásában. 1994-ben közreműködésével megalakult a Velencei-tavi Térségi Tanács, a VTT, és működött 1999 végéig, aminek ugyancsak ő volt az vezetője.
   Nyolcvanhárom évesen, 2003-ban, összegezve pályafutását, leginkább arra volt büszke, hogy munkája nyomán meghonosodtak a vízi sportok a Velencei-tavon és a tókörnyék kiemelt vízi sport-, szabadidősport bázis lett. Örült a Velencei-tó Vértes Fejlesztési Tanács életre hívásának és, hogy alapító kurátorként részt vehetett a Pro Recreatione Alapítvány, valamint a baráti szövetség létrehozásában.