Tízből, mindössze két magyar ember hajlandó viselkedésén változtatni annak érdekében, hogy a környezet számára káros személyes hatásait csökkentse.
Tőlünk nyugatabbra a dolgok kipróbálása vált a legfőbb értékké, de fontos a személyes jóllét megélése és az ökoállampolgárság is.
A világ valóban gyorsan változik, ami alól Magyarország sem kivétel – állapítja meg a GfK Roper Consulting legújabb globális tanulmánya. A fogyasztó maga változik és ezzel együtt új fogyasztói igények jelennek meg, amelyek új termékek és szolgáltatások fejlesztését teszi szükségessé.
A fejlett nyugati világban a mindennapi megtapasztalás, a dolgok kipróbálása a legjellemzőbb trend. Az Egyesült Államokban a fogyasztók több mint felének fontosabb az élménykeresés, mint a birtoklási vágy, azaz a tárgyak megszerzése. A fejlett országok közül Spanyolországban, az Egyesült Királyságban, Olaszországban, Franciaországban, vagy Németországban élnek sokan olyanok, akik az anyagi birtokláson túlmutatóan felfedezők és a világot gyakran virtuálisan élik meg. Magyarországon a népesség egyharmadánál jelent meg ez a fajta értékrend, és a legkevésbé a fejlődő országokra igaz ez.
A tudatosabb fogyasztóvá válás folyamatát hazánkban az elhúzódó gazdasági válság erősítette fel. A magyar lakosság egyharmadáról elmondhatjuk, hogy ártudatos, kritikus és hozzáértő fogyasztó, akinek a legjobb ár-érték arány a fő szempont.
A magyar társadalomnak a közgondolkodásban újonnan megjelenő trendek terén is van fejlődési lehetősége. Az egyik ilyen világszerte egyre nagyobb tömegeket meghódító trend a jóllét keresése, vagyis a folyamatos küzdelem azért, hogy a rohanó élet kihívásaival összeegyeztessük a jóllétünkhöz szükséges dolgokat. A hazai fogyasztók 19 százalékának fontos, hogy tegyen a saját jóllétéért, míg a világ fogyasztóinak 28 százalékáról mondható ez el.
Hasonlóképpen fontos irányzat a „zöld trend”, az egyfajta „ökoállampolgárság”, azaz a képesség arra, hogy viselkedésünk megváltoztatásával csökkentsük személyes környezetkárosító hatásainkat. A zöld trend honfitársaink gondolkodásmódjában is egyre inkább tetten érhető: míg a Föld lakosságának 35 százaléka hajlandó tenni saját fogyasztásának ökoszemléletű csökkentéséért, addig ez az arány nálunk 23 százalék.
A teljes cikk elolvasható a gfk.hu internetes portálon.