A legtöbben ütögetik, hangját figyelik, mások a szárát, vagy éppen az alakját nézegetik. Ahány dinnyeevő van, annyiféle trükk, hogy kiderüljön, vajon valóban mézédes a mézédesként hirdetet finomság?

   Tökéletes módszer természetesen nincs, da vannak jelek, amelyek eligazítanak a vásárlásnál. ezeket gyűjtötte csokorba a Magyar Online cikke.
   Aki ütögeti, figyeljen arra, hogy a dinnye hangja inkább a gumilabda, vagy medicinlabda kongására, vagy döngésére hasonlít-e. Ez ugyanis utal arra, hogy milyen a belseje. A tömör ropogósabb, de sokan az omlósabb szivacsosat keresik.
   Első ránézésre sokat elárul, hogy sima-e a dinnye felszíne. Ha bordásabb a felszín, akkor kásásabb a gyümölcs. A nagyok belseje néha kásásabb, mert eső után szedték le, ettől még mézédes lehet az íze. Amikor megemeljük, érezni lehet, hogy súlyos, tömör, vagy pont könnyű, azaz kásás a dinnye.
   Ha levágjuk a szárát, és a közepe fehér, akkor a görögdinnye édes. A gömb színre nem fontos adni, inkább a hangra kell ügyelni. A legjobb az, aminek csizmaszár hangja van, persze, aki még nem hallott megütött csizmaszárat, annak sokkal nehezebb a dolga. Mindez a görögdinnyére vonatkozik, a sárgánál azt kell figyelni, hogy nyomásra kemény-e, illetve az illata milyen. Az édes sárgadinnye illata is édes. 
   Természetesen a dinnye csak akkor tárja fel rejtett tulajdonságait, amikor felvágjuk. Ha ízetlen tököt vettünk, magunkra vessünk, mert nem figyeltünk eléggé a jelekre.