Ausztria a munkaszüneti nappá nyilvánított vallási ünnepek európai királya, tízet is megtartanak és csak egyetlen piros betűs nemzeti ünnepük van.

   Nyugat felé gyakoribbak a vallási ünnepek, keletebbre inkább történelmi eseményekkel erősítik identitásukat a függetlenségüket visszanyerő vagy új államok.
   Magyarországon hivatalosan 12 munkaszüneti nap van, de ebből kettő, húsvétvasárnap és pünkösdvasárnap eleve vasárnapra esik. A 12 napból hét vallási ünnep: húsvét, pünkösd, mindenszentek, karácsony.
   A karácsonyt több ország rugalmasan ünnepli. Idén például 24-e szombatra esik, így például a ciprusiak meg a dánok nem is tüntették fel hivatalos munkanapnak, de tavaly és tavalyelőtt nem kellett dolgozniuk. Az írek pedig, ha már így alakul, a vasárnapra eső 25-e helyett 27-ére iktattak be idén egy pihenőnapot. A belgákat pedig igencsak irigyelhetjük, náluk karácsony és szilveszter között egyáltalán nem kellett dolgozni tavaly és idén is a pihenésé az utolsó hét.
   Vannak különleges vallási ünnepek is, Szlovákiában szeptember 15-én az ország védőszentjének, Máriának van a napja, máshol nemcsak úrnapja (mindig csütörtök), hanem az azt követő péntek is szabadnap, Spanyolországban autonóm területenként változik, hogy a hivatalos ünnepek mellett mit ünnepelnek még, Katalóniában például egy kikötés van, maximum 14 munkaszüneti nap lehet évente.
   Németországban is tartományonként változnak az ünnepnapok, a 16 tartomány közül nyolcban ünneplik például a reformáció napját, háromban a vízkeresztet, míg az úrnapját hatban.