A húsvéthoz hasonlóan változó időpontú ünnep a pünkösd, idén június 12-13-án lesz. Újszövetségi keresztény ünnep, a Szentlélek kiáradásának, illetve az egyház megszületésének napja.

   A kereszténység harmadik legnagyobb ünnepének számít a pünkösd – karácsony és húsvét után – neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered; mert húsvét utáni ötvenedik napon van.

   A magyar pünkösdi népszokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de az ősi tavaszünnepi pogány rítusoknak maradványai is fellelhetők. Így udvarlással kapcsolatos szokások is kapcsolódnak az ünnephez. Egyes helyeken például a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát. A lányoknak viszont koszorút kellett fonni, s átadni a legényeknek. 
   Szokás volt az úgynevezett mátkálás is: a fiú annak a lánynak küldött egy tál kalácsot borral, aki tetszett neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan járt el. Természetesen az időjárásnak is jelentőséget tulajdonított a néphit, miszerint, ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés.
   Szintén ismert népszokás a pünkösdölés, a pünkösdi királyválasztás. Már a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, feltehető, hogy maga a szokás jóval régebben már ismert volt. A 16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a „pünkösdi királyság” kifejezés.
   Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepének egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett.
   1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték az ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből, és a világ minden más tájáról is.
   A pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, amiket friss gyümölccsel töltöttek meg.