Ha nem akarjuk túlzásba vinni az energia-bevitelt, édesítőszerhez folyamodunk, azokról meg időről időre kiderül, hogy rákkeltők. Vagy mégsem?

   Az édesítőszerekkel, illetve a mesterséges édesítőszerek és a cukorpótlók közötti különbséggel foglalkozik a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének legfrissebb hírlevele.
   A mesterséges édesítőszerek energiaértéke elhanyagolható, nem jelentenek energiatöbbletet a szervezetnek, ezért jó kiegészítői a testtömeg-csökkentő étrendeknek. Továbbá nem befolyásolják a vércukorszintet sem, így jól alkalmazhatók cukorbetegek diétájában is.
   A legismertebb közülük a szacharin, amelynek édesítő hatása háromszázszor nagyobb a répacukorénál. Ha a szacharinnal édesített ételt forraljuk, kesernyés, fémes utóíz keletkezik. Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság által javasolt napi beviteli maximuma 5 mg /testtömeg-kilogramm – írja az MDOSZ hírlevele.
   A szacharinnal ellentétben a ciklamát hőstabil, bátran használható ételkészítéshez, befőzéshez. Harmincszor édesebb a répacukornál, napi javasolt beviteli maximuma 11 mg/testtömeg-kilogrammonként.
   Az édesítőszerek közül a legtöbb vita az aszpartám körül folyik. A szakemberek egy része szerint ugyanis ártalmatlan, mások szerint rákos megbetegedéseket, koraszülést okozhat. A sok támadás miatt az aszpartám az egyik legtöbbször vizsgált élelmiszer-összetevő, melynek biztonságosságát sok tanulmány támasztja alá. Az EU-ban szabadon forgalmazható.
   Az aceszulfám-K édes íze szempontjából hasonló az aszpartámhoz, viszont hőstabil és nincs mellékíze. Napi javasolt beviteli maximuma 15 mg/ testtömeg-kilogramm.
Jellemzően a fenti négy édesítőszerből állnak a boltokban kapható, fantázianevekkel ellátott termékek, amelyeket tabletta, folyadék vagy por formájában lehet megvásárolni.
   Napjainkban egyre népszerűbb a sztevia, más néven jázminpakóca. Közép- és Dél-Amerikában őshonos, az itt élő indiánok már évszázadok óta használják édesítésre és gyógyításra a növény leveleit.
   A kivont hatóanyag 250-300-szor édesebbek a répacukornál, míg a levél harmincszor édesebb. A növényben számos ásványi anyag és vitamin is található. Amerikában és Ázsiában már több évtizede engedélyezett édesítőszer, de az Európai Unióban jelenleg nem engedélyezett, az erre vonatkozó kérelmek véleményezés, eljárás alatt állnak.
   A cukorpótlók vagy cukorhelyettesítő anyagok energiaértéke közel azonos a cukoréval, de előnyük, hogy a répacukorban található szacharóznál lassabban emelik a vércukorszintet. Ezek a készítmények jól alkalmazhatók azoknál a termékeknél, ahol a cukor tömege nélkülözhetetlen, mint például süteményekben, lekvárokban, csokoládékban.
   A két legismertebb cukorhelyettesítő a fruktóz és a szorbit. A fruktóz, más néven gyümölcscukor 30-50 százalékkal édesebb a répacukornál, naponta maximum 50 gramm fogyasztható belőle. A szorbit édesítő ereje csupán a répacukor 30-50 százaléka, napi maximális adagja 30-50g. Túlzott fogyasztása puffadást és hasmenést okozhat.
   Napjainkban vált ismertté szélesebb körben a xilit vagy nyírfacukor. A nyírfacukor a xilánból származó cukoralkohol, amelyből hidrogénezés útján állítják elő a xilitet. Nem csupán a nyírfa kérgében, de a kukoricacsőben, a szalmában és a mandula héjában is megtalálható.
   Édesítő ereje a cukoréval azonos, viszont előnye, hogy energiatartalma csupán kétharmada a cukorénak. Sütésnél, főzésnél a recept szerinti cukormennyiségnek megfelelően adagolható. Túlzott fogyasztása hasmenést, puffadást válthat ki az arra érzékenyeknél.