Dobó István, Bornemissza Gergely és társaik hőstörténetén generációk nőttek fel, ahogy Jumurdzsák is élénken él emlékeinkben.

   Az Egri csillagok című Gárdonyi Géza remekmű, Agárd nagy szülöttjének 1500-as években játszódó történelmi műve 110 éve került a könyvesboltokba.
   Eredeti, szász származású családi nevét, a Zieglert a tehetséges fiatalember 1881-ben cserélte fel Gárdonyira, utalva szülőhelyére a Gárdonyhoz közeli Agárdpusztára. A tanítóként dolgozó Gárdonyi Géza már fiatalon publikált, ám véglegesen csak a 19. század végén szentelte életét a szépirodalomnak, miután az újságírásba is belekóstolt.
   A nagyközönség egy része már 1899-ben izgulhatott a törökidőkben játszódó történeten. A folytatásokban napvilágot látott, kalandos, historikus mű 1901-ben könyvalakban is megjelent.
   Gárdonyi úgy érezte, hogy ez a munkája pályafutása legsikerültebb kötete, bár a kritika egy része vitatja ezt, elismerve ugyanakkor a hősies-romantikus történelmi regény érdemeit. A fiatalok körében a 20. században az egyik legelterjedtebb (kötelező-) olvasmány volt az Egri csillagok, ahogy a Várkonyi Zoltán rendezte, 1968-ban sztárszereposztással leforgatott, színes, nagyszabású mozifilmje is hatalmas sikert aratott.