Futótűzként terjedt a tóparton a tragikus hír: szombaton a Velencei-tó felett átvonuló vihar alatt halálos villámcsapás ért egy 63 éves asszonyt. 

   Az emberek jól tudják, hogy a villám becsapódási helye többnyire az adott térség legmagasabb pontja lesz, ugyanakkor rengeteg a tévhit és a babona.

   A Népszabadság munkatársa korábbi tragikus balesetek alkalmával egy szakértőt, Berta István egyetemi tanárt, a budapesti Műegyetem villamos energetikai tanszékének és az intézmény nemzetközi hírű villámvédelmi iskolájának professzorát kérdezte a villámcsapások természetéről.
   Tény, hogy a villám kiemelkedő tereptárgyakat – a jegenyefa csúcsát, templomtornyot, háztetőt – keres. Ez a kiemelkedő csúcs lehet akár egy mezőn álló ember is, ám az egyáltalán nem törvényszerű, hogy valakit csak akkor csaphat meg a villám, ha ő emelkedik ki a legjobban a környezetéből. 
   Gyakori vélekedés, hogy fa alá kell állni zivatar idején: ilyenkor ugyan várhatóan a fa lesz a villám célpontja, de a fán végigfutó áram egy része a közelben álló ember testén is keresztülfolyhat. Ugyanezért nem célszerű közvetlenül az erdőszélre, a legszélső fák törzse mellé állni. 
   A legbiztonságosabb megoldás, ha a lombkorona szélével egyvonalban, a törzstől legalább 3-5 méterre leülve vagy lekuporodva várjuk ki a vihar elvonulását. Ha ennél jóval távolabb megyünk a fától, akkor esetleg már mi leszünk az a bizonyos legmagasabb pont abban a kis térségben, ahová a villám becsap.
   Elterjedt tévhit, hogy villámlós időben nem érdemes futni vagy kerékpározni, mert a mozgó embert könnyebben eléri a villám. Berta István erről azt mondta, hogy a mozgás önmagában nem kockázatnövelő tényező. Nem a mozgás a kockázatos, hanem az, hogy a sík terepen futó vagy kerékpározó embert, mint legmagasabb pontot éri villámcsapás.  
   A járó vagy futó embert esetleg amiatt is fenyegetheti a villámcsapás veszélye, hogy amikor a villámcsatorna eléri a földet, az áram egy része végigfolyik a föld felületén. Abban az esetben, ha ilyenkor a két lábfej között – a föld ellenállása miatt – elegendően nagy feszültségkülönbség alakul ki, az akár komoly áramütést is okozhat.
   A vízkedvelő növények, a nedves talaj miatt az is előfordulhat, hogy a fák helyett a vízparti aljnövényzetet találja meg a villám. Ennyit arról a közmondásról, hogy csalánba nem üt a mennykő – mondta a szakértő.
   - A Földet másodpercenként 98-100 villámcsapás éri, ám ezek térbeli és időbeli eloszlása korántsem egyenletes. Magyarországon évente és négyzetkilométerenként 2,5 villámcsapás az átlag, de ennél jóval több jut például a középhegységekre, a Viharsarokra és a Nyírség egyes területeire. A villámlás főszezonja Magyarországon május közepétől augusztusig tart, de teljesen villám biztos időszak nincs az év folyamán, feljegyeztek már például szilveszter éjszakai villámcsapást is – számolt be a szakértő az adatokról.