Pecsenyeillat, nyárson forgó ökör, látnivalók serege, szem-szájnak ingere kínálat, aztán végén megint csak kiderül, hogy az időjárás ellen nincs orvosság. 

   Érett arcát mutatta a látogatóknak az idei Velencei-tavi Hal-, Vad-, Bor- és Pálinkafesztivál. Aki ott unatkozott, igencsak jól tette, ha nem a rendezőkben kereste a hibát.
   A hét elején a meteorológia még azzal bíztatott mindenkit, hogy a rossz idő, az eső csak hétfőn érkezik. Ahogy már megszokhattuk, az időjárás megbízható, ha jön a szombat, vagy a nagy rendezvény, akkor jön a rossz idő is. Persze mondhatnák azt is: akkor kell szórakozni, kikapcsolódni, amikor a legjobban esik…
   A negyedik alkalommal megrendezett agárdi gasztrofesztivál főszervezője, Kovács Henrietta és a rendezvény létrehozásában, lebonyolításában részt vett valamennyi munkatársa ugyancsak kitett magáért. Az agárdi helyszín két területének feltétlen erénye, hogy mellette a főúton elhaladók közül sokan olyanok is megállnak megnézni a sokadalmat, akik nem is hallottak az eseményről, de azért ki kell jelentenünk, a parányi térség nemigen alkalmas egy ekkora tömeg tipródás nélküli mozgatására. Pedig erre szükség lenne, mert a számtalan pecsenyés, boros, pálinkás, édességes és még ki tudja hányféle termékárus standja, sátra, asztalkája mellett áramló sokaságban, a két központi részhelyszín közötti vándorlásban gyakran taposnak egymás lábára a látogatók.
   Tavaly ugyanezeken a hasábokon kifogásoltam, hogy egy gasztrofesztiválhoz mérten kevés volt az ennivaló és különösen szegényes a különleges kulináris élvezetet jelentő étel-, italkínálat, a magas árakról már nem is beszélve. Idén még a legínyencebbek is elégedetten kóstolhatták, ehették, ihatták végig a finomságokat, szó nem érhette a felhozatalt és egy-két elrettentőbb kivételtől eltekintve az árak is elfogadhatóak voltak.
   Sajnálatosan a hihetetlen bőségű és jó minőségű programok egy részét tönkretette a szombat éjjeli, vasárnapi égi „áldás”, de így is akadtak kitartó nézők, akik az esőben ázva hallgatták a fedett színpadon szereplőket.
   A negyedik gárdonyi – agárdi – gasztofesztivál programja akár négy bőséges hétvégére is elegendő lett volna. Aki ott járt, vagy végiglátogatta a központi helyszínen kívüli eseményeket is, bizonyára jól érezte magát, a nem helybeli látogatók jó hírét viszik majd a városnak. A fesztivál megtette azt a csodát, amit embernek nehéz lenne: hároméves korára nagykorú lett.