Húsvét és a böjt fogalmának összetartozása még azok előtt is ismert, akik nem vallásosak. A nagyböjt Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít, de még másra is jó.

   A böjtölést vallási rituálékkal, diétával és politikai tiltakozással szoktuk összefüggésbe hozni, de a rendszeresen ismétlődő koplalás jótékony hatással van a szívre és az egészségi állapotra.

   Az amerikai Intermountain Orvosi Központ kutatói felfedezték, hogy a böjtölés nemcsak a szívkoszorúér-betegség és a cukorbetegség kialakulásának kockázatát csökkenti, de jó hatással van az ember koleszterinszintjére is. A diabétesz és a túl magas koleszterinszint a szívbetegségek ismert rizikófaktorai.
   A kutatás bebizonyította, hogy a böjtölés az olyan szívbetegségeket okozó rizikófaktorokat - mint a trigliceridek, vagyis a táplálkozás során felvett semleges zsírok, a túlsúly és a magas vércukorszint – is jelentős mértékben lecsökkenti.
   A jelenség mögött az áll, hogy a koplalás kínzó éhséget vagy stresszt eredményez, válaszul a szervezet több koleszterint szabadít fel, így a glükóz helyett testünk a lerakódott zsírt használja üzemanyagként. Ennek következtében lecsökken a zsírsejtek száma, és minél kevesebb zsírsejt található a szervezetben, annál kisebb az inzulin-rezisztencia vagy a cukorbetegség kialakulásának kockázata.